Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
Mártont lehetett felesketni. A főjegyző hiánya miatt viszont többen nem vállalták a tanácsnokságot. 20-ára a választott hivatalnokok majd mind lemondtak, mivel az értelmiség szerint a többiek igazgatási ügyekben járatlanok voltak, és másokért felelősséget nem vállalnak. Végül csak a köztiszteletben álló Balajthy Vendelnek sikerült a tanácsot megalakítani.39 Számos tanácstag elutasította az eskütételt Kiskunhalason is.40 A helyi tisztviselőknél nagyobb érdeklődést váltott ki a kerületi tisztikar megválasztása. Ez titkosan, cédulával vagy golyóval történt volna, de a választás az aratás idejére esett. Emiatt Túrkeve kijelentette: inkább eláll a választástól, de nem hajlandó „gazdasági állapotuk csonkulását elnézni.” Közfelkiáltással szavaztak még Jászjákóhalmán, Jászalsószentgyörgyön, Jászfelsőszentgyörgyön és Kunszentmártonban is. Az országos vásárok és mezei munkák miatt a törvénysértő eljárást elfogadták ugyan, ám a választási elnökök kérésére a közfelkiáltással leadott szavazatokat megkülönböztették a többitől.41 A hármas kerületi és a külön kerületi tisztikarok eltérő mértékben változtak. A Hármas Kerületben 5 fő őrizte meg megbízatását, míg 7 helyre új személy került, a Jászságban 6 régire 3, a Nagykunságban 3-ra 3, a Kiskunságban pedig 1 régire 6 új tisztviselő esett. Leginkább tehát a jászsági tisztikar maradt meg, legjobban a hármas kerületi és a kiskunsági változott.42 A jelöléseket megzavarta, hogy június 5-én Kálmán Sándor alkapitány kérte kihagyni magát a jelöltek közül, Taczmann Károly jegyzővel együtt. A népszerű Kálmán végül a főkapitány és a közösségek kérésére elvállalta a felkérést, ám eljárása precedenst teremtett. Aczél István kiskun kapitány 38 év szolgálat után lemondott, míg a népszerű Balajthy Vendel kizárólag a kiskun kapitányi tisztet volt hajlandó elvállalni, de csak ha Kálmán is marad. Pethes Mihály táblabíró és Szabó Sándor kerületi pénztámok is Kálmán megbízatásához kötötték hivatalukat, akárcsak Maár Demeter esküdt, Küry József pénztámok, Bartsik Márton jegyző, Horváth Antal és Muhoray András nádori táblabírák. Vágó Ignác jász kapitány csak ezt a tisztet volt hajlandó elfogadni, Gózon László tiszti ügyész pedig 40 év szolgálat után lemondott. Az idős tisztviselők és a táblabírák zöme elvileg kihullott, ám a jelöléskor többen újra bizalmat kaptak.43 Szemere belügyminiszter májusban a népképviseleti országgyűlést július elejére hívta össze, amelyre a Jászkunság 7 képviselőt küldhetett. Önálló választókerületet alkottak Jászberény, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas 39 JNSZML Jászkun Kerület, 1848-as Bizottmányi ir. 1497/1848. sz. 40 Ö. KOVÁCS József 2001. 62. p. 41 JNSZML Jászkun Kerület, Közgyűlési jkv. 1848. jún. 23. 321-324. p. 1271. sz. 42 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1995. 126-135. p. 43 JNSZML Jászkun Kerület, Közgyűlési jkv. 1848. jún. 5. 287-288. p. 1119. sz.; Uo. 1848-as Bizottmányi ir. 1149/1848. sz. 27