Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)

A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt

Az első polgári választásokra az előkészületeket az április 20-i belügyminiszteri utasítások alapján kezdték meg. A tanácsok és a választott polgárok gyűlésein megalakultak az országgyűlési és a tisztviselői választást lebonyolító bizottmányok. Sok esetben (pl. Jászberény) a belső- és külső tanácsok közös gyűlésén határoztak a megalakításukról. Megválasztották a választási elnököket és a választásra jogosultakat összeíró bizottságokat is.

A választói névjegyzékek egy hét alatt készültek el, az 1848. évi XXIII. és V. te. alapján. Sokszor egyszerre írták össze a községi és országgyűlési választókat, a nemzetőröket és a lélekszámot, mégpedig városrész, tized, utca alapján. Bár sok hiba lehetett, kevés problémát említettek. Jászberényben 13 nevesített felszólalás történt, de több anyai gyámság alatt lévő is óvást jelentett be. Utóbbiak kérelmét a XXIII. te. 6. §-ára hivatkozva utasították el, akárcsak Kunszentmiklóson. Kunmadarason viszont másképp értelmezték a törvényt. Itt az adóssággal terhelt vagyont teljes értékűnek fogadták el, az ilyen birtokú özvegyek felnőtt elsőszülött fiai is választhattak. Az összeírások után bővítették a választók körét, az elődök váltotta földből résztulajdonnal bírókkal, és a régi gyakorlat szerint polgárnak tekintettekkel (földjüket vesztett redemptusok). Jászapátin a választójog alapja 25 ft-os föld negyede, legelő és ház volt, míg a kimaradók közül felvételt kérhettek a 300 pft értékű birtokkal és házzal rendelkezők. A törvény eltérő értelmezése ellenére a választók zöme birtokos redemptus volt, földtelen kereskedő, iparos csak elvétve került be közéjük.

A községi tisztújítások zömmel május 20-31. között zajlottak le. Olykor 2-3 napig is elhúzódott az eljárás, minthogy az új fóbírák, tanácstagok és szaktisztviselők mellett, a képviselőtestületi tagokat és a kerületi közgyűlési képviselőket is ekkor választották. Sajnos a választójogosultak és a ténylegesen választók kimutatása hiányzik, csak pár adatsorral rendelkezünk. A 18.343 lakosú Jászberény 1.036 (5,65%) szavazásra jogosulttal rendelkezett, akikből kb. 600-an szavaztak le. Hasonló volt a helyzet Kiskunfélegyházán, ahol a 17.108 lakosból kikerülő 1.088 választó (6,35 %) közül csak 429-en voksoltak. A legjobb volt az arány Kunszentmártonban, ahol a 7.414 lakos 753 választójából (10,15%) 530-an (7,14%) éltek a jogukkal. A jogosultaknak alig a fele vehetett részt a választáson, ám a bíróválasztásokon tapasztaltnál a részvétel még így is jóval nagyobb volt. Ennek ellenére Kunmadarason az indokolatlan hiányzást 2

II. 2. A törvényhatósági és országgyűlési választások

25