Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
FORRÁSOK - A JÁSZKUNSÁG KÉT HADSEREG ÜTKÖZŐPONTJÁBAN
sorábul ki törültethetne bennünket, 's annyira vitte még is üldözésünket, hogy a' nép gyűlésben kijelentett szabadoni elbocsájtatásunk után egy pár óra múlva még is be börtönöztettünk, zár alatt is voltunk mind addig, még 10-k napra a honvédelmi bizottmánytól meg érkezett ítéletünkben is el ösmért ártatlanságunk után szabadon nem bocsájtattunk, de még a börtönbe is bejárt bennünket szomorítani és üldözni. JNSZML Jászkun Kerület, Főnöki ir. 179/1849. sz. Részlet Józsa Mihály és Szilárdfi Jakab öt oldalas leveléből. 131. Kossuth megbízza Újházy Lászlót a Kálmán Sándor nádori alkapitány elleni vizsgálat lefolytatásával Debrecen, 1849. január 23. Midőn a múlt napokban az ellenség a Nagykunság felé kezdett előrenyomulni, Takács Istvánt biztoskép a végett küldöttem ki, hogy a Nagykunságnak lelkes magyar népét már nem csak általánosan a haza fügetlenségének érdekében, de különösen saját, annyi századokon keresztül, s annyi viszontagságok között megvédett tűzhelyének megmentése végetti szabad csapatokká alakulása sőt szükség esetében általános felkelésre hívja fel a nemzet és kormány nevében. Takács István utasításához képest Kardszag táján szabad csapatok alakításával s a kun népnek önvédelemrei buzdításával, lelkesítésével foglalkozván, hivatalosan jelenti, hogy ebbeli működését a kerületek alkapitánya Kálmán Sándor a népnek más irányba vágatásával ellensúlyozza s alkapitányi hatását arra használja, hogy a népet a nemzet függetlenségének ügye iránti lelkesedésében lehangolja, s közvetlen saját érdekének megvédhetése reményében elcsüggessze, elannyira, mikint a fentebb nevezett biztost néplázítónak nevezni merészeié. Azon nyílt rendeletben, mellyet a honvédelmi bizottmány Takács Istvánnak kiadott, azon parancsolat áll: miszerint minden hatóság, elöljáróság és egyes tisztviselő, ki a kormánybiztossal érintkezésbe jő, rendeletéinek engedelmeskedni, s őt működésében mindenképp elősegíteni ismerje kötelességének. Ha valaki a kormány rendeletének s tartozó engedelmességet megtagadni merészli nemcsak, sőt a rendelet irányát ellentétes működéssel, a kivitelben gátolni, meghiusitni elég vakmerő, annak tette, legyen az egyes magány polgár bár, a honárulás vétkével határos, sőt a terhelő körülményekhez képest mint honáruló büntetendő. S ha tisztviselő teszi ezt, kinek az alkotmányra tett esküje szerint kötelességének legszentebbike az alkotmány s a nemzet függetlenségének sértetlenül megőrzése, a hatáskörében levő népnek alkotmányos szabadsága iránti hűségében 232
