Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
Az 1840-es években nyilvánvalóvá vált, hogy a Jászkunság nem szakadhat el az ország problémáitól, azok a törvényhatóságra is hatással vannak. A helyi események végleg bebizonyították, hogy a jászkun kiváltságok polgárias (demokratikus) elveit hosszabb távon az országos politika konzervatív erőire támaszkodva biztosítani nem lehet. Ez magyarázza a Jászkunság álláspontját a forradalom, majd szerepvállalását a szabadságharc idején. II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt II. 1. A márciusi forradalom és hatása A forradalom híre egy hét alatt bejárta a törvényhatóságot. Bár társadalmi kérdésekben a polgári átalakulás nem érintette a jászkunokat, sőt a polgári egyenlőség némileg csorbította kiváltságaikat, Szluha diktatórikus, a kiváltságokat súlyosan sértő rendszerének megszűnése általános örömet váltott ki. A kezdeti helyi fogadtatás mindazonáltal - a bizonytalan hírek, a tanácsok összetétele és a Szluhához való eltérő viszony folytán - nem volt egységes. Több települést a lelkesedés, másokat viszont az óvatos kivárás jellemzett. A történtekről elsők között hírt kapó Kunszentmiklóson a városháza elé már 18-án kitűzték a nemzeti zászlót, a nép előtt felolvasták a 12 pontot és annak magyarázatát. Kijelentették, mindenki egy nagy család tagja; és Magyarország már polgárok hona, nem pedig uraké és szolgáké. Ugyanakkor rendzavarástól tartva megkezdték egy polgárőrség felállítását is.13 A népakarat nyomán a tanács elfogadta a pontokat, és körlevélben kereste meg a többi jászkun települést. A központi igazgatásnak is küldtek egy felhívást, kérve a közgyűlés összehívását. „Ki nyílt már hát az üdő ajtaja, s küszöbén állunk a polgári jobblétnek, s a bemenet csak önmagunktól függ, ki tűrés s öszve tartás kell, csak ezek vezethetnek a szobába, honnan az ijesztő rémek, s kárvágyó hatalmak száműzék, s benne a béke, törvényes szabadság, testvériség honoltak. ... Minket Jászkunokúl eddig csak a helyhatósági hidegláncz kötött s tartott összve ... magasabb országos czél nem dagasztá kebelünket ... De ez a korszak lejárt! ... Bontakozzunk ki tehát mi is a provincziális érdekből, s egyesüljünk a köz haza emelésére. ”14 Jászberényben 18-án Kovács Mihály a tanítók, orvosok, ügyvédek kíséretében a tanácsot megnyerte, a magyar zászlót a városháza épületére kitűzték, a középületeket kivilágították. A várost fellelkesítette, hogy István 13 JNSZML Kisújszállás, Tanácsi és Közgyűlési Jegyzőkönyvi Mellékletek 308/1848. sz. 14 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1988. 34. p. 20
