Soós László: Soós László doni naplója és levelezése 1942-1943 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 10. (Szolnok, 2007)
FÜGGELÉK
pedig minden zöldségféle megtermett. Az értékesítési gondok miatt - a kofák engedélyét bevonták, az új szövetkezeti felvásárló rendszer akadozva működött - a megtermett gyümölcsökből, valamint a törkölyből az immár szövetkezeti szeszfőzdékben pálinkát főztek. A bor és a pálinka eladása nem okozott gondot, csupán arra kellett vigyázni, hogy a fináncok által a pincében „felvett” mennyiség után a fogyasztási adó be legyen fizetve. A családok évi, ún. bor fejadagja volt csak adómentes. Ezt a mennyiséget főleg a saját ellátásukra nevelt csirkék, libák, kacsák és malacok etetéséhez szükséges terményekre cserélték A nehéz időszak átvészelésében az is segítséget jelentett, hogy a falu újonnan kialakított központjában laktak. Ezt kihasználva, éveken keresztül bizománybán szódavizet, nyáron dinnyét árultak. A forradalom leverése238 után, Soós László életében annyi változás történt, hogy 1957-ben meghívták a cserkeszőlői ÁFESZ-hez üzletvezetőnek, így a napi kerékpározástól megszabadulva, ez év augusztusától a házukkal szemben lévő üzlet dolgozója lett. A kádári kollektivizálási kényszer 1958 őszén ezt a falut is elérte. Az erőszakos, a fizikai kényszertől sem mentes téeszesítés elől az idősebbek közül többen az öngyilkosságba, a fiatalok jelentős része a nagyobb városokba menekült. Ezt a változást, ahogyan a faluban mondták: néhány dologkerülő kivételével, senki nem fogadta szívesen. Természetes módon mindenki ragaszkodott a már megszerzett szőlőjéhez, állataihoz. A fenti változások hátrányai a Soós családot sem kerülték el. Mivel nem voltak mezőgazdasági dolgozók, ezért nem kellett belépni a tsz-be, de amint rövidesen a tudtukra hozták: a szőlőjükről lemondtak a helyi tsz javára. Végül is birtokukban csak a háznál lévő zárt kert maradhatott meg.239 Soós Lászlónak a családi házzal szemben lévő üzlet maradt a munkahelye, az 1970-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. Felesége, a tízéves szolgálati időt megszerezve, szintén innen ment nyugdíjba, 1974-ben. 238 1956 őszén a forradalom hírére - késő délután - a tanácsháza (Szabó Béla) udvarán elégették az ún. begyűjtési íveket, és az épületről leverték a vörös csillagot. Már sötét volt, amikor elmentek Ficsor elvtárs házához és a tyúkólból előráncigált párttitkárt megverték. A 44-es úton rövidesen végigdübörgő szovjet tankok azonban mindenki számára világossá tették, hogy a kommunista diktatúra tovább folytatódik. A forradalomban való részvétellel megvádoltakat, az ávósok kegyetlenül megkínozták, és a börtönévek után egészségükben megrokkanva tértek haza. 239 A 44-es útnál, a harang melletti területre a cibakházi Vörös Csillag Tsz vezetősége tartott igényt. A második keresztdűlőben, az „inokai osztáson” található 1.800 négyszögöles szőlő a hiányos művelés következtében tönkrement, a fákat kivágták, a kunyhó összedőlt. 202
