Soós László: Soós László doni naplója és levelezése 1942-1943 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 10. (Szolnok, 2007)
NAPLÓBEJEGYZÉSEK – LEVELEZÉS
1942. Vili. 25. kedd Az ébredés nagyon szép volt, mert otthon voltam álmomban, leszereltem, de a feleségemet nagyon soványnak láttam. Nem is tudtunk szólni, csak néztük egymást és erre felébredtem, mégis jó lett volna, ha igaz lett volna. Reggeli feketekávé. Utána szétszedtem a házam (bunker) és kibővítem, és erős tetejét csinálok.56 Ebéd babgulyás, jól laktunk rendesen, és folytatom tovább a ház renoválását, egy kicsit megdolgoztam vele, de 4 órára kész lett. Pihentem vacsoráig, vacsora burgonyagulyás, elég jó volt. Matyival most várjuk az őrmester urakat vacsorával a fedezékbe és beszélgetünk, fenn vannak a figyelőbe. A nap lecsúszik itt hamar, esteledik már, elég későn jöttek haza az őrmester úrék. Aztán mi is lefeküdtünk az új házamban. Kedves Barátom! Az hittem, már egészen elfeledkeztél rólam, de aug. 1-jén írott lapodat megkaptam, nagyon köszönöm a megemlékezést. Sokszor gondolok rátok, én még ez ideig itthon vagyok, de hogy meddig, azt nem tudom. Időközönként szoktam érdeklődni felőled a feleségedtől, s mondotta, még ez ideig jól vagy, csak sajnos a kérésednek nem tehet eleget. Hála Istennek, nincs semmi bajunk, egészségesek vagyunk mind, a feleséged és a kicsi lányod is. Sokszor emlegeti az apukáját, de eljön még az idő a boldog viszontlátásra. Kívánok jó egészséget neked és az ismerősöknek, vigyázz magadra, amennyire lehet. Tiszteletünket küldjük az öreg Feri bácsival együtt. Maradok szerető barátod, a viszontlátásra idehaza. István Dékány István, Tiszakürt, Kisasszonyszöllő Drága, édes Lacikám! Kívánom, hogy soraim a legjobb egészségben találjon. Már 3 hete kaptam tőled utoljára levelet. Már teljesen el voltam keseredve. Most 7 lapot hozott a postás, egy fföccsöt adtam neki örömömben. Azt kérdezte a postás „ki az, és mit érdemel, aki 7 lapot ad”, majd a táskájából téptem ki a lapokat. Jaj, életem, de sokat keseregtem érted, te azt nem tudhatod, mert tudod, hogy mi jó helyen vagyunk. Én mindig a jó Istent kérem, hogy őrködjön és vigyázzon rád. Ilikém is így imádkozik érted: édes Jézusom, lefekszem a szent nevedben, segítsd haza apucikámat messziről... Ha látnád, milyen sokat nőtt, legelteti kötélen a bárányt. Csak a jó Isten 56 A bunker tetejét a kiégett házaktól hozott faajtókkal fedte be, és erre szalmát, földet rakott. Jány Gusztáv vezérezredes ezen a napon egy aknavető lövedék három szilánkjától a karján megsebesült. 57
