Soós László: Soós László doni naplója és levelezése 1942-1943 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 10. (Szolnok, 2007)
FÜGGELÉK
a posta, a leszerelt szeszfőzde épületében az ÁFÉSZ központi irodája, a kiirtott szőlője területén pedig a TÜZÉP kapott helyet. A helyi pártszervezet vezetősége, a fentiek szerint kialakított új faluközpontban, az új orvosi rendelőnek Soós Lászlóék háromszobás házát szemelte ki. Erre az eljárásra a két alábbi vádpont szolgáltatott ún. jogi alapot. Az első szerint: akinek üzlete volt az burzsuj, osztályidegen. A második szerint: mindenki szeme láttára támogatták a „fekete reakciót”. Az első vádpontnál csak a minősítés megalapozottságát lehetett volna vitatni, a második vádpontra pedig az adott okot, hogy Soós Lászlóné két maglócái unokatestvérét, Áder Jánost (Rafael atya) és Áder Mártont (József testvér), 1942-ben Győrből az új kunszentmártoni karmelita rendházba helyezték át. Rafael atya Rómában lett a teológia tanára és a Kunszentmártonba gyakorlatra kihelyezett karmelita kispapoknak tartott szemináriumokat. Nyaranta rendtársaikkal együtt többször kirándultak a Tiszáig, és visszafelé jövet a rokonoknál uzsonna - pogácsa, kalács és aludttej - várta őket. Továbbá az sem volt titok, hogy a miséken kántorkodó Pethes László tanítót és feleségét Soósékhoz baráti szálak íuzik.236 237 Mivel a tulajdonosok a házuk elhagyására vonatkozó szóbeli felszólításnak - amit a járási pártbizottság nevében Kávási elvtárs és a helybéli tanácselnök, Nagy József közvetített - nem tettek eleget, kompromisszumos megoldás született. Nevezetesen, a Soós család továbbra is a házukban maradhatott, de a nappalit, a fürdőszobát és a veranda egy részét, át kellett adni orvosi rendelőnek.2’7 A biztonság kedvéért azért a könyveik egy része (Pallas Lexikon, Nagy Képes Világtörténet, stb.) felkerült a padlásra, ,nehogy valakinek szemet szúrjon.” Az 1950-es évek elején Soós László a helyi Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet (ÁFÉSZ) üzletében, mint a régi burzsoázia képviselője, nem kaphatott munkát. Ezért egy évig a mintegy 2 holdnyi szőlő művelésével foglalkozott. 1952-ben meghívták a Tiszakürtön lévő Népbolt (Szolnokvidéki Kiskereskedelmi Vállalat) vezetőjének. Mivel 1952-ben a kisasszonyszöllői terület elvált Tiszakürttől és Cserkeszőlő néven önálló település lett, már nem volt akadálya annak, hogy a Népbolt hálózat megszüntetésekor, a Tiszakürt és Vidéke Földmüvesszövetkezet dolgozója lehessen. Mint mindenki a faluban, a Soós család is az önellátásra rendezkedett be. A szőlősorok közé -ahova a gyümölcsfák árnyéka nem ért el - krumplit, babot, illetve a sorok végébe kukoricát ültettek, az ásott kútból öntözött konyhakertben 236 A népszerű tanító házaspár, az új helyi hatalom zaklatásainak elkerülése érdekében, először Felsőörsre, majd Veszprémbe költözött. 237 Közel kétévi „vendégeskedés” után, az orvosi rendelőt a volt Szabó Béla-féle házba helyezték át. 201
