Soós László: Soós László doni naplója és levelezése 1942-1943 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 10. (Szolnok, 2007)
FÜGGELÉK
2. szám Soós László életútja Családi gyökerek Az 1715. évi összeírásban is szereplő ókécskei (ma Tiszakécske) Soós famíliából származó Soós Sámuel (1827-1888) református földműves 1865-ben, második házassága (B. Nagy Erzsébet 1842-191?) révén került át a Tisza túlsó partján fekvő Tiszainokára. Az átköltözés véglegességét mutatja, hogy magával vitte özvegy édesapját is (Soós Sámuel 1795-1868), aki már Tiszainokán halt meg, 73 éves korában. A házasságból, a felnőttkort is megért, egy leány (Julianna 1876-1961), és két fiú (Lajos 1870-1946 és László 1873-1914) született. Az 1873. október 1-jén született Soós László 1897. december 27-én vette nőül a helybéli református földműves, néhai Gunyhós Nagy Mihály Mária (1880. Tiszainoka - 1965. Cserkeszőlő) nevű leányát.226 Az ifjú pár átmenetileg a Soós-féle házba költözött, mivel a szülők közül már csak az anya élt, az idősebb testvér, Lajos pedig a feleségével, Molnár Juliannával a Tiszakürthöz tartozó Bundaszárítón vett földet, illetve épített házat. A Tiszainokán maradt ifjú pár figyelme is rövidesen Tiszakürt felé fordult, mivel az 1900-as évek elején a gróf Bolza család úgy döntött, hogy a falu határában Varjasnak, vagy más néven Kisasszonyszöllőnek nevezett birtokrész egy részét felparcellázzák. A legelőnek és nyárfásnak227 használt, megvásárolható, homokos talajú terület nagyon jól megfelelt a filoxéramentes szőlőművelés feltételeinek. A környékbeli falvak számos földművesével együtt, Soós László is vásárolt itt 1.600 négyszögöl területet, amelynek talaját 60 cm mélyen átforgatva, szőlővel és gyümölcsfákkal telepítette be. A szőlőnek az ún. Bodnár dűlő részén először egy nádfedeles kunyhót, majd 1912-ben egy 12 méter hosszú és 6 méter széles sártéglafalú cseréptetős házat épített fel. A házasságból született három gyerek közül az 1898-ban született László, hat évesen meghalt. 226 A 20. században már csak G. Nagy néven szereplő család tiszainokai jelenléte - az anyakönyv szerint - az 1700-as évek közepéig vezethető vissza. A névhasználatban annyi változás történt, hogy az 1830-as évekig az anyakönyvben Kunyhós Nagy, majd egy lelkészváltás után Gunyhós Nagy-ként szerepelnek. Az 1841-ben született (an. Bárány Ilona) Gunyhós Nagy Mihály 1877-ben, második házasságaként vette feleségül Ráczkevi Erzsébetet (1861-1914). A házasságukból hét gyermek született, a harmadikként világra jött Mária lett Soós László felesége. 227 A fákon fészkelő varjakról nevezték el ezt a határrészt. 196
