Soós László: Soós László doni naplója és levelezése 1942-1943 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 10. (Szolnok, 2007)
NAPLÓBEJEGYZÉSEK – LEVELEZÉS
1943. V. 13. csütörtök Az éjjel nagyon rosszul aludtam, mindég otthon jártam. Végre lassan reggel lett. Reggeli után sorakozó és akkor indultunk Voronyezsbe, és ott újra fertőtlenítettek bennünket, 11 órára lett vége. Utána fűtöttünk és hevertünk. Az ebéd burgonyagulyás, majd hevertünk. Odajött Tálas Zsiga és csinált egy felvételt (fényképet). Lassan este lett és ott a szálláson aludtunk. Én jól felöltöztem, és nem fáztam. 1943. V. 14. péntek Reggel a Nappal keltünk. Nagyon lassan telt az idő. Az ebéd burgonyagulyás, de nagyon korán volt, aztán223... Utána még nagyon sok út állt előttünk, mire elértünk arra a helyre, ahol vonatot kaptunk. Végre eljött az a nap is egy kis faluban, ahol vonatot kaptunk. Nagy öröm volt számunkra, hogy jöhettünk haza. Május 22-én értünk haza Kecskemétre, ahol az egész város fogadott bennünket. De sok családnak rossz napja volt, mert nem jött, akit nagyon vártak. A polgármester hosszú fogadó beszédet mondott. Utána bevonultunk a Rudolf laktanyába, ünnepi ebéd volt, utána eltávozás.224 223 A napló utolsó oldalán: Laucsni, Voloc, Munkács, Csap, Sátoraljaújhely, Mezőkövesd. A hazatért katonák leszerelés előtt egészségügyi vesztegzár alá kerültek 224 Későbbi bejegyzés, dátum nélkül. „A feldíszített pályaudvarra (május 22-én) 4 óra 10 perckor gördült be az a felvirágzott vonat, amely haza hozta hős katonáinkat. Fogadásukra Kecskemétre érkezett vitéz Szombathelyi Ferenc, a honvéd vezérkar főnöke, Szász Lajos dr. titkos tanácsos, közellátási miniszter és vitéz Gyimessy Frigyes altábornagy, hadtest parancsnok...(...) Vitéz Gyimessy Frigyes hadtest parancsnok köszöntötte elsőnek katonáinkat, akik négy hét előtt indultak Ukrajna mezőiről. (...) A város lakosságának szívből jövő köszöntését Liszka Béla dr. polgármester tolmácsolta. (...) Általános figyelem kísérte azokat a szavakat, amelyeket a honvédeinkhez vitéz Szombathelyi Ferenc, a honvéd vezérkar főnöke intézett. Flangsúlyozta, hogy a szíve vonzotta a hazatérés ünnepére, mert örökre elköteleztek bennünket azok, akik a Don mentén életüket áldozták. (...) A fogadás után bevonultak a csapatok a Szabadság-térre és díszmenetben vonultak el a honvéd vezérkar főnöke előtt. Majd megkoszorúzták a nagytemplom falán elhelyezett hősi emléktáblákat és a Mollináry-emlékművet. Befejezésül a laktanyában házi ünnepség volt...(...) ... a Rudolf-laktanyában Szerdahelyi Győző köszöntötte a hazatérteket. Ä legénység számára bőséges ünnepi vacsora zárta be a boldog viszontlátás felejthetetlen napját.” - In: Kecskeméti Lapok, 1943. május 23. 189
