Csönge Attila: A Magyar Kommunista Párt iratai Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1945-1948 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 9. (Szolnok, 2007)

képviselőtestülete 1945. január 25-én alakult meg. Polgármesterré Zsemlye Ferencet (MKP) választották meg.

26 A vármegyei nemzeti bizottság 1945. május 13-án állt fel. Elnöke, az egyébként baloldali beállítottságáról ismert szolnoki kisgazda, Guba Mihály, míg főtitkára a kommunista Fodor János lett.

27 Ugyanakkor az egyes járási, községi pozíciók megszerzéséért is komoly harcot vívtak a helyi pártszervezetek. Különösen a rendőrség soraiban voltak túlreprezentálva az MKP tagjai, mely arány az idő előrehaladtával egyre inkább a javukra billent.

28 Ez a pozícióharc többnyire a színfalak mögött zajlott, de akadt példa arra is, amikor az utcára vitt tömeggel mondatták ki a végső szót. Baráth Endre főispán lemondatását egy látványos tömegtüntetéssel erőszakolták ki. A főispán ugyanis egyúttal a közellátási kormánybiztos feladatát is ellátta. Miután 1945 őszén hetekig nem lehetett Szolnokon kenyeret kapni, az MKP, az SZDP, az NPP és a szakszervezetek október 15-ére hatalmas tömegtüntetést szerveztek a főispán ellen. Mizsei Béla, egykori kisgazdapárti politikus így emlékszik vissza az eseményekre: „Már kora reggel énekelték a Járműjavítóban a forradalmi indulókat, főleg az Internacionálét. Nyolc óra tájban megindult a menet. Előbb az állomás épületéhez mentek, majd megindultak befelé a főutcán. [...] Valósággal leradírozták az utcát. Olyasmit is kiabáltak, hogy Baráth Endrét fel kell akasztani, Guba Mihályt meg fel kell vágni paprikásnak. Egyszóval a tüntetés igen félelmetes volt. A Megyeháza elé vonultak, s követelték, hogy Baráth Endre főispán jöjjön ki az erkélyre. Fodorék kivitték Baráth Endrét, akinek lemondását a tömeg követelte. Le is mondott. "

Á 9 Az új főispán, Dr. Kovács Kálmán (MKP) lett. Ez az eset hasonló forgatókönyvet követett, mint a pár nappal korábban, október 12-én Egerben megrendezett munkástüntetés, ahol szintén a közellátás elégtelenségére hivatkozva mondatták le a kisgazda Milasin Kornél főispánt.

30 Az időzítés sem volt véletlen, hiszen 1945. november 4-én került sor a háború utáni első szabad választásokra. Bár a Központi Vezetőség már május elején elkezdett foglalkozni a választások megtartásának gondolatával, és az erőltetett tagszerzés is a választási előkészületek részét képezte, a valódi kampány megindításával vidéken meg kellett várni az aratás befejezését. Az MKP legnagyszabásúbb gyűlését a térségben nem a megye területén, hanem Kecskeméten rendezte. Itt augusztus Szolnok megye 1944/45-ös eseményeiből. Szerk.: Kaposvári Gyula. Szolnok, 1969. Uo. 1946. június 15-ére a 327 megyei rendőrtisztből már 92 volt kommunista pártállású, míg a rendőrség 1.210 fős összlétszámából 607-en voltak tagjai az MKP-nak. A megyei rendőrfőkapitányi posztot is egy kommunista, Polónyi Szűcs Lajos töltötte be. SZML MKP ir. X. 40/a. 2. sor. 16. o.e. 2. tétel, Kimutatás a megyei rendőrkapitányság és a járási rendőrkapitányságok vezetőiről és politikai osztály vezetőiről, 1946. június 15. Mizsei Béla: Életpályám, Kossuth Kiadó. Bp. 2006. 47. p. Szikszai, i.m. 18