Csönge Attila: A Magyar Kommunista Párt iratai Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1945-1948 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 9. (Szolnok, 2007)

600/1945. sz. rendelete alapján hajtották végre. Lebonyolítását az Országos Földbirtokrendező Tanács, a megyei földbirtokrendező tanácsok - JászNagykun-Szolnok megyei elnöke Rágó Antal lett - és a helyi földigénylő bizottságok végezték. Habár a megye alapvetően agrárjellegű volt, de a helyi birtokviszonyok és a társadalom összetétele komoly nehézségeket okozott a földbirtokreform végrehajtásakor. A jászok és a kunok a XVIII. század folyamán, a redemptióként emlegetett megváltás során, szabadságukat és az azzal párosuló földmagántulajdont megvásárolták. A megváltott földet az egyéni megváltás összegének megfelelően osztották szét. Ennek következtében feudális eredetű nagybirtokok főként csak a Tisza menti járásokban maradtak.

19 Ugyanakkor éppen a megye agrárjellegéből következett, hogy a lassan fejlődő ipar nem volt képes felszívni a nagyszámú agrárproletárságot, mely nagyrészt a Jászság és a Kunság területén élt. Ily módon kevés volt a földreform rendelet alapján szétosztható föld, másrészt sok volt az igénylő, aminek következtében megyénkben az országos átlaghoz viszonyítva radikálisabban zajlott le a földosztás és még így is több ezren maradtak föld nélkül. Ez a radikalizmus jutott kifejezésre abban, hogy miközben az összes földterületnek csak 28,4 %-át tudták kiosztani - az országos átlag 34,6 % volt -, aközben több helyen olyan földeket is felosztottak, amit a rendelet értelmében nem lett volna szabad.

20 Hogy a földosztást gyakran nem az előírások szerint hajtották végre, abban nem elhanyagolható szerepe volt a központi szervezők instrukcióinak: „Legelsősorban a nincsteleneket kell földhöz juttatni. Ha a tulajdonosnak más felfogása van, még 20-30 holdas birtokot is el lehet venni, ha szükséges. Ilyen esetekben a megyei biztos felterjeszti az ügyet a Földművelésügyi Minisztériumhoz, és ha három napon belül nem érkezik válasz, akkor ez a határozat jogerőre emelkedett. Ez annyit jelent, hogy a megyei biztosnak joga van bármilyen rendelkezést hozni. [...] a paragrafusokat nem kell szó szerint figyelembe venni, mert ha a nép érdekeit képviseljük, akkor nincs az a törvény, vagy kormányrendelet, amely ezt keresztül tudná húzni. [...] Népi demokráciában a nép érdekében történő intézkedések mindig törvényerőre emelkednek. "

1X A földosztás gyors végrehajtásában a Magyar Kommunista Pártot részben gazdasági, de leginkább politikai szempontok vezérelték. Sietniük kellett egyrészt azért, hogy az új földbirtokosok még idejében vetni tudjanak. A döntő tényező azonban az volt, hogy az addigi uralkodó réteget, a A felemelkedés útján, 57. p. Ritka ellenpéldaként említhető Jászárokszállás esete, ahol a helyi titkár józanságának köszönhető csupán, hogy betartották a rendeletet. SZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 1. o.e. 13. tétel, Jegyzőkönyv az MKP Jászsági Felsőjárási Bizottsága által tartott titkári értekezletről, 1945. április 20. SZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 1. o.e. 11. tétel, Jegyzőkönyv az MKP Jászsági Felsőjárási Bizottsága által tartott titkári értekezletről, 1945. április 4. 16