Csönge Attila: A Magyar Kommunista Párt iratai Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1945-1948 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 9. (Szolnok, 2007)

lemond megbízásáról. Mindez azt a célt szolgálta, hogy meggyorsuljon a „meg nem felelő" tagok leváltása és helyettük újak beküldése.

116 Az élet más területein is tapasztalható volt, hogy egy-egy állás betöltésekor fontos szempontnak számítottak az adott személy politikai nézetei. Egyik jellemző példája ennek a pedagógus szakma megrostálására tett intézkedés:

117 „a mellékelt jegyzékben feltüntetett tanárokról, illetve tanítókról [...] információt adni szíveskedjenek. [...] ha valakiről nyilvánvaló, hogy a felszabadulás előtti magatartása kifogásolható, vagy a demokráciában politikai szempontból nem állja meg a helyét, véglegesítését, illetve állami átvételét megakadályozhatjuk. [...] Az elvtársak által ajánlott tanítók nyilvántartásunkban szerepelnek és természetes, hogy a kereten belül ezeknek ügyét intézzük el legelőször. [.,.] ezt az ügyet a legszigorúbb diszkrécióval kezeljék. "

n% Nem meglepő, hogy ilyen körülmények között a közigazgatásban dolgozó tisztviselők nagyobb része úgy döntött, hogy belép a Magyar Kommunista Pártba. A két párt egyesülését végül előre meghatározott koreográfia szerint vezényelték le. Még a tavasz folyamán a legaktívabb kommunistákból pártmunkás gárdát hoztak létre, hogy a létrejövő új párt élcsapataként vezethessék a baloldali szociáldemokratákkal „felhíguló" tagságot. Utóbbiak átneveléséről már jó előre szemináriumok szervezésével gondoskodtak.

119 Ezt követően először az alsóbb szervezeteknél rendezték meg az egyesítő taggyűléseket, amelyeken megválasztották a felsőbb szervek által előre kijelölt új vezetőséget 2/3 kommunista, 1/3 szociáldemokrata arányban. A megyei és városi egyesítő gyűlések küldötteit hasonló arányok figyelembevétele mellett választották meg. Az országos egyesítő kongresszusra megválasztandó küldöttek összetételéről a Központi Vezetőség döntött. Előbb csak a szociális, valamint nemek szerinti megoszlást határozták meg,

120 később „kiegészítésképpen" megküldték a megye által „megválasztandó" küldöttek neveit is: „

Dögei Imre MKP p

araszt, Gerő Ernő MKP értelmiségi, Molnár Imre SZDP paraszt. "

121 Végül az országos kongresszus 1948. június 12-én kimondta a két munkáspárt egyesülését Magyar Dolgozók Pártja néven. 116 SZML MKP ir. X. 40/e. 20. o.e. 7. tétel, Jegyzőkönyv az MKP Tiszaroffi Szervezetének vezetőségi üléséről, 1948. május 19. 117 Lásd: Függelék - 14. 118 SZML MKP ir. X. 40/a. 2. sor. 22. o.e. 49. tétel, A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete főtitkárának levele az MKP Megyei Bizottságának, 1948. március 18. 119 SZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 12. o.e. 2. tétel, Az MKP és az SZDP Megyei Egységbizottsága titkárának levele a pártszervezetek titkárainak, 1948. április 6. 120 SZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 12. o.e. 3. tétel, Az MKP Központi Vezetőség Szervezési Osztályának levele a Szolnok Megyei Bizottságnak, 1948. április 23. 121 SZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 12. o.e. 4. tétel, Az MKP Központi Vezetőség Szervezési Osztályának levele a Szolnok Megyei Bizottságnak, 1948. május 4. 38