Csönge Attila: A Magyar Kommunista Párt iratai Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1945-1948 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 9. (Szolnok, 2007)

említett hiányosságain túl döntő szerepet játszott, hogy a párt minden próbálkozása ellenére, képtelen volt áttörést elérni társadalmi támogatottságának növelésében. Jelentősen csökkentette kampányuk hatékonyságát, hogy bár augusztus elsejétől hirdették a 3 éves terv megindulását, a választást megelőző hetekben a lakosság életkörülményei mégsem javultak érezhetően. Sőt, újból akadozni kezdett a közellátás, az árak tovább emelkedtek. Elhalasztódott az új kollektív szerződések megkötése is és késleltette a közmunkák megindítását, hogy nem sikerült időben elkészíteni egy alapos, községekre széttagolt 3 éves tervet sem. A fő hibák között szerepelt az is, hogy az egyes helyi gazdasági szervekben a párt exponált tagjai közül sokan váltak korruptakká, lecserélésük nem mindenhol történt meg, a lakosság pedig ezen személyek alapján ítélte meg a partot. Szeptember és október folyamán a lakosság életkörülményei semmit sem javultak, háborús rémhírek terjedtek, a silány terméseredmények mellett a beszolgáltatások meglehetősen vontatottan haladtak. A párttagok körében egyre fokozódott az elégedetlenség. Tisza József megyei párttitkár szomorúan állapította meg, hogy: „ az egyes pártszervezetekben olyan elkeseredés van, hogy pártélet nincsen. Van olyan szervezet, amelynek 1500 tagja van, de alig jelenik meg a pártnapon 40. "'

8 A helyi párttitkárok többsége úszott az árral, nem vállalták, hogy a tagsággal szemben kiálljanak a pártvezetés ekkor még fokozatos hatalomátvételre, a koalíció fenntartására irányuló intézkedései mellett. A szakszervezeti vezetők is szembekerültek a tagságukkal, hiszen felülről rá voltak kényszerítve a kollektív szerződések betartatására, ugyanakkor le kellett csillapítaniuk a munkásság sztrájktörekvéseit. „A szakszervezetnek a múltban az volt a lényege, hogy harcba vigye a munkásokat. Ma fékezi a munkásokat. Tehát ne csodáljuk, ha összeütköznek."'

} - fogalmazta meg érzékletesen a fennálló helyzetet Zsemlye Ferenc. A tagság körében erősen tapasztalható radikalizmust és gyors leszámolási vágyat, a pártoktatás fellendítésével igyekeztek helyes irányba terelni. Ezért már ősszel nekiláttak a téli vándor iskolák szervezésének, és tervbe vették, hogy minden városban és községben szemináriumokat indítanak majd. Részben ettől is várták a mélypontra süllyedt tagdíjfizetési hajlandóság fellendítését. Valójában azonban úgy látták, hogy a kialakult helyzeten csak jelentős kormányzati eredmények birtokában lehet gyökeresen változtatni.

100 SZML MKP ir. X. 40/a. 2. sor. 8. o.e. 10. tétel, Jelentés a propagandamunkáról 1947. augusztus hónapban, 1947. szeptember 11. SZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 4. o.e. 39. tétel, Jegyzőkönyv az MKP megyei bizottsági üléséről, 1947. október 27. Más pártoknál is a pártélet hanyatlása figyelhető meg. SZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 4. ő.e.41. tétel, Jegyzőkönyv az MKP megyei bizottsági üléséről, 1947. november 17. SZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 4. o.e. 39. tétel, Jegyzőkönyv az MKP megyei bizottsági üléséről, 1947. október 27. 34