Csönge Attila: A Magyar Kommunista Párt iratai Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1945-1948 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 9. (Szolnok, 2007)

Kiemelkedő szerep jutott ebben - már 1945-től kezdődően - az egyes üzemi bizottságok, szakszervezetek és szakmaközi bizottságok

62 ellenőrzéséért vívott, meg-megújuló összecsapásoknak. 1947 januárjában a soron következő üzemi bizottsági választások előkészítése minden addiginál jobban kiélezte a két munkáspárt viszonyát, ami a választások elhalasztása után sem javult érezhetően.

63 Az üzemi bizottsági választások elhalasztására az MKP tett javaslatot azzal az indoklással, hogy ez egyébként elvonná a munkáspártok erőit az éppen akkor leleplezett „köztársaság-ellenes összeesküvés" felgöngyölítésétől. A kisgazdapárt elleni újabb roham kezdetekor Rákosi Mátyás nyomatékosan kiemelte az aprómunka és az országos politikai kérdések összekapcsolásának fontosságát a pártszervezetek munkájában.

64 A helyi szervek ezután minden létező módon kivették részüket a kisgazda vezetők lejáratásából. Pártközi értekezleteken, nemzeti bizottsági üléseken, tömegszervezetekben és népgyűléseken előre megfogalmazott táviratokban követelték az „összeesküvők" legszigorúbb megbüntetését és az FKgP megtisztítását. Arra buzdították a párt tagjait, hogy szomszédolások keretében is agitálják az embereket, Mezőtúron pedig egy hatvantagú agitációs gárdát szerveztek, amely bejárta az egész várost.

65 A kommunisták remélték, hogy a kisgazdák prominens személyei ellen indított támadássorozatukkal szakadást idézhetnek elő legnagyobb ellenfelük soraiban. Sőt mi több, biztosra vették, hogy a kiábránduló paraszti tömegek „ bal felé tartanak és minden valószínűség szerint a Kommunista Pártban fognak kikötni. "

66 A kisgazdapárt legnépszerűbb vezetőinek letartóztatása, vagy épp emigrációba kényszerítése a helyi szervezeteiket valóban megrázta. A karcagi kisgazdákat olyannyira megzavarták az események, hogy képtelenek voltak egységesen fellépni a helyi kommunista szervezettel szemben, mely „felvetette nekik a felelősség kérdését és pedig úgy, hogy az FkgfpJ. vidéki szervezetei és annak vezetői is felelősek, hogy a helyzet idáig fajult. Az eredmény az lett, hogy az FkgfpJ. titkára lemondott és kilépett a pártból. Több jóérzésű kisgazdával beszélgetéseket tartottak, és az eredmény az volt, hogy felírtak a karcagi A megye területén szakmaközi bizottság működött Jászberényben, Kisújszálláson, Kunhegyesen, Szolnokon, Törökszentmiklóson és Túrkevén. SZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 9. o.e. 14. tétel, Jelentés az MKP Megyei Bizottságának 1946. december havi és 1947. január havi munkájáról, 1947. február 8. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944-1948. Szerk.: Rákosi Sándor és Szabó Bálint. Kossuth. 1979. 311. p. SZML MKP ir. X. 40/k. 1. o.e. 2. tétel, Az MKP mezőtúri titkárának jelentése, 1947. február 26. SZML MKP ir. X. 40/1. 2. o.e. 1. tétel, Jegyzőkönyv az MKP Szolnok városi konferenciájáról, 1948. február 15. 26