Csönge Attila: A Magyar Kommunista Párt iratai Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 1945-1948 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 9. (Szolnok, 2007)

nagybirtokosságot felszámolják. A központi szervező szavaival élve: „Szükséges tehát a gyorsaság, hogy kirántsuk a talajt a földbirtokos osztály alól. "

21 A földreform végrehajtása egyúttal az MKP agitációs céljait is szolgálta, hiszen önmagát a paraszti magántulajdon védelmezőjeként állíthatta be, hogy ezáltal növelni tudja népszerűségét a falvak lakossága körében. Ennek jegyében a földosztás során, amikor a földigénylők összesereglettek a földeken, a helyi kommunista propaganda vezető beszédet tartott a földosztás jelentőségéről és természetesen nem felejtette el kiemelni az MKP ezzel kapcsolatos szerepét sem.

23 A kommunisták vidéki térnyerésének stratégiájához szorosan kapcsolódott, hogy - olykor a szociáldemokratákkal egyetemben - segítő kezet nyújtottak a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezeteinek megalakításához is. Céljuk az volt, hogy a parasztpártiakkal még jobban ellensúlyozni tudják a Kisgazdapárt politikáját. Az NPP-nek átengedett kommunista tagok azonban, részben politikai képzetlenségükből kifolyólag, nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, amiről később így vallott az MKP Jászsági felsőjárási titkára: „A járásomban minden községben a kiküldött kommunistákból alakítottuk meg a Nemzeti Parasztpártot, melynek hivatása nem az lett volna, hogy a prolikat [sic!] és jelentéktelen mennyiségű földhöz juttatottat szervezze be a pártjukba, hanem a zsíros parasztságtól vegye el az igazi dolgozó kis parasztokat. Ezek a parasztpártba küldött kommunisták nagyrészben átvedlettek öntudat híján és nem végezték el küldetésüket. "

24 Végeredményben a Parasztpárt helyi képviselői a megyei vezetés irányítása mellett saját lábukra álltak és kivonták magukat a munkáspártok gyámkodása alól. Bár az NPP baloldali elkötelezettsége megmaradt, a későbbiek során többször is az MKP-val ellentétes, erősen nemzeti, olykor „paraszt sovinisztának" bélyegzett álláspontjának adott hangot. Legjellemzőbb példája ennek a beszolgáltatás kérdése, melyet a kommunisták mindvégig szorgalmaztak, míg a parasztpártiak leginkább ellene agitáltak. A pártok közötti versengés legélénkebben a közigazgatási kulcspozíciókért folyt. Ebben a vetélkedésben a kommunisták társadalmi támogatottságuk arányát jóval meghaladó eredményeket értek el. Részben már a fegyveres harcok elcsendesedésekor sikerült számos állást saját embereikkel betölteniük, hiszen több hivatalnok elmenekült a közelgő szovjet csapatok elől. Részben pedig az igazoló bizottságok működése révén bocsátottak el, vagy helyeztek át többeket, míg voltak, akiket internáltak, s így üresedett meg státuszuk. A vármegyei főispáni tisztet 1944. november 10-étől a szociáldemokrata Veres József töltötte be, akit 1945. február 9-én

25 Baráth Endre, kisgazdapárti politikus váltott fel. Szolnok város ideiglenes SZML MKP ir. X. 40/c. 4. o.e. 11. tétel, Az MKP Jászsági Felsőjárási titkárának jelentése, 1947. november 8. Szikszai, i.m. 17