Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

néma tüntetés, amely nem váltotta ki a karhatalom beavatkozását, üzenet és biztatás volt a város lakossága számára.

176 A munkástanácsok egy része 1957 január-februárjában a karhatalom fokozódó zaklatásai következtében megszűnt. A fennmaradók már kizárólag bér- és érdekvédelmi ügyekkel foglalkoztak. A fokozódó politikai nyomást és a tagok félelmét a megtorlásoktól jól tükrözi, hogy január-februárban a munkástanácsok már alig vezettek jegyzőkönyvet és szinte semmit sem foglaltak írásba.

177 A kiépülő MSZMP alapszervezetek és a munkástanácsok között kifejezetten rossz viszony alakult ki. A párt növekvő befolyását a munkástanácsok igyekeztek ellensúlyozni. Ellenállásukat csak a hatalom legdurvább beavatkozásával sikerült megtörni. A nagyüzemek munkástanácsainak vezetőit 1957 februárja és májusa között letartóztatták. Áprilisban Dancsi Józsefet kórházi ágyáról hurcolták el. 1957-5 8-ban hosszas kihallgatások és vallatások után sokukat többévi börtönbüntetésre ítélték. A kisebb üzemek munkástanácsainak vezetőit a karhatalom rendszeresen bántalmazta 1957 februárja és áprilisa között. Az ő kiemelésükkel a még működő munkástanácsok teljesen pártirányítás alá kerültek. Üléseiken az üzemi párttitkárok is részt vettek, tagjaik pedig még béres érdekvédelmi ügyekben sem mertek az üzemi párt- és szakszervezettől eltérő véleményt képviselni. Ugyanakkor a vállalati vezetők megkövetelték, hogy a munkástanácsok pénzügyi, üzemgazdasági és üzemszervezési kérdésekben is foglaljanak állást. Mivel ettől a hozzá nem értő munkások ódzkodtak, a megyei pártbizottság vezetői javasolták, hogy a munkástanácsok tagjai számára szervezzenek szakmai tanfolyamokat, ahol megfelelő pénzügyi és gazdasági alapismereteket szerezhetnének.

178 Erre azonban már nem került sor, mivel 1957 májusára a munkástanácsok Szolnok megyében is szinte mindenütt feloszlottak. Május 10-én a legjelentősebb nagyüzem, a Szolnoki Járműjavító munkástanácsa szüntette be működését.

179 Az önállóságukat teljesen elvesztett szervezetek fenntartása már csak teher volt a munkások számára, amelytől maguk is megszabadulni igyekeztek. Az ellenállás illegális formái, a karhatalom és a rendőrség november 4-e után Szolnok megyében a november 4-ei jászberényi tűzharcon kívül nem került sor jelentősebb fegyveres összecsapásra, Szolnokot a budapestiek kis Moszkvának KAJÁRI Erzsébet (összeáll és bev.): Rendőrségi napi jelentések. 1956. október 23 december 12. Első kötet. Bp., Belügyminisztérium - 1956-os Intézet, 1996. 377. p. SZML, XXXV. 61. £ 1. fcs. 1956. 17. ő. e. SZML, XXXV. 61. f. 8. fcs. 1956. 2. ő. e. PML, XXV. 2/b. B. 1912/1957. 64