Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

megválasztását a községek egy részében és a városokban, maguk a helyi párttitkárok kezdeményezték a megyei pártbizottság utasítása alapján. Ezzel, a forradalmi szervekben a párt befolyását szerették volna biztosítani, hogy az események irányítását kézben tarthassák. Egyes községekben, mint pl. a Szolnoki járáshoz tartozó Rákóczifalván és Tiszavárkonyban annyira erősen érvényesült a párt- és az állami szervek befolyása, hogy a forradalmi tanácsok tagjait majdnem kivétel nélkül a volt tanácstagokból választották meg.

40 A fővároshoz közel eső agrármegyéből, rendkívül nagy mennyiségű élelmiszer szállítmánnyal segítették Budapest lakosságát. 1956. november 13-ig állítólag 600 gépkocsival szállítottak élelmiszert Budapestre. Naponta 60-70 mázsa kenyeret, zsírt, húst, lisztet és tejterméket juttattak el a megyéből a fővárosba. Egyes települések, pl. Karcag város rendszeres tej szállítmánnyal segítette Budapest lakosságát, és egyedül a Rizshántoló Malomból 40 mázsás adományt küldtek a fővárosba. A Törökszentmiklósi Gőzmalom és a Baromfifeldolgozó Vállalat, a jászsági és a tiszazugi tsz-ek, állami gazdaságok ugyancsak többször indítottak élelmiszerrel megrakott teherautókat. 41 A Budapestnek nyújtott Szolnok megyei segítséget éppen a viszonylagos nyugalom és konszolidált helyzet tette lehetővé. A lakosság támogatta a forradalmi szervek megalakulását akkor is, ha az néhány helyen csupán formális volt és a régi tanács végrehajtó bizottsága működött tovább új elnevezéssel. Kivételt talán csak a Tiszafüredi járáshoz tartozó Nagyiván képezett, ahol egészen különös módon alakultak az események. Itt még formális változásokra sem került sor, mivel a lakosság nagy részének bizalmát élvezve, a régi községi vezetés mindvégig szilárdan kezében tartotta a hatalmat. 1956. október 24-től a tsz-tagok vadászpuskával felfegyverkezve, lovon járőröztek éjjelenként a faluban. A szovjet hősi emlékműhöz fegyveres őrséget állítottak, így azt csak november 3-án éjjel döntötték le. Október 27-én a megyei pártbizottság instrukciójának megfelelően Andrássi József községi párttitkár javasolta, hogy másnap tartsanak népgyűlést, ahol megválasztják a községi forradalmi tanácsot. Ez ellen a Vörös Csillag Tsz vezetői tiltakoztak és az október 28-án megtartott gyűlést megzavarták, a résztvevőket megfélemlítették.

42 Bár a forradalmi tanács mégis megalakult, negyven kommunista a tsz-ből és a forradalom idején is zavartalanul továbbműködő községi pártszervezetből felkereste Csöke Jánost, a testület megválasztott SZML, XXIII. 4. Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Titkárság, titkos ügykezelésű iratok, 0019/1957. PIL, 290. f. 1. fcs. 79. ő. e. 78. folio; Filep István: Karcag, 1956. Karcag, Karcag Város Önkormányzata, 1997. 21. p. SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 9. ő. e. 25