Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

létesült a Szolnoki Tiszamenti Vegyiművek, a Jászberényi Aprítógépgyár, továbbá a Jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár. 1956-ban jelentősebb számú nagyipari munkásság négy településen (Szolnokon, Jászberényben, Martfűn és Törökszentmiklóson) élt. Szolnok megyében az értelmiség száma viszonylag csekély volt, túlnyomó többségük pedagógus. 1952-től felsőoktatási intézmény működött a megyeszékhelyen, a Közlekedési Műszaki Egyetem, amely 1955-ben önállóságát elveszítve, lecsökkentett hallgatói létszámmal a Budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Üzemmérnöki Karává alakult. Az egyetemet 1955-től fokozatosan Budapestre telepítették és 1957 tavaszán a vasúti mérnökök képzése véglegesen megszűnt Szolnokon. Az 1956-os forradalom időszakában azonban még mintegy kétszáz egyetemista tanult a Tisza-parti városban. A forradalom előzményei A Rákosi rendszer fellazulása és különösen a budapesti Petőfi Körben rendezett viták Szolnok megyében sem maradtak hatástalanok. Szolnokról, Törökszentmiklósról, de még egyes községekből is néhány értelmiségi rendszeresen feljárt a Kör vitáira, és hazaérve beszámoltak az ott hallottakról.

8 A megyében az első kritikus hangvételű rendezvényre 1956. július 12-én, Szolnokon a TTIT (Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat) szervezésében került sor, amikor dr. Dankó Sándor szolnoki bíró a szocialista törvényességről tartott előadást. 1956 kora őszén vitákat tartottak a szövetkezeti mozgalomról is, de a szolnoki TTIT szervezet rendezvényei közül a legnagyobb visszhangot a szeptember 21-én tartott ankét váltott ki, amelynek tárgya az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) Központi Vezetőségének értelmiségi határozata volt. Az összejövetel Losonczy Gézának, a Magyar Nemzet főszerkesztőjének vitaindítójával kezdődött, ezt Mesterházi Lajos író és Erdős Péter újságíró hozzászólása követte. Mesterházi és Erdős őszinte szavai bátorítólag hatottak a megjelent helyi értelmiségiekre, akik ezután maguk is el merték mondani véleményüket. A hozzászólók közül Kisfaludy Sándor, a megyei könyvtár igazgatója sérelmezte, hogy a közelmúltban az értelmiség jó szándékú kritikai észrevételeit félremagyarázták és az ellenség hangjának bélyegezték. Szalay Jánosné, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium igazgatónője a tanulók származás szerinti megkülönböztetése ellen emelt szót. Kaposvári Gyula, a Damjanich Múzeum SZML, XXXV. 61. fond. MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának Archívuma. 1956-os „ellenforradalom" leverésére vonatkozó dokumentumok gyűjteménye, 1. fondcsoport 1956. 1. őrzési egység. 13