Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

A helyi közvéleményt erősen foglalkoztatta, hogy a vasutasok több olyan cédulát találtak, amelyeket a Szovjetunióba szállított foglyok dobtak ki a vagonokból. A szolnoki munkástanácsok azt is sérelmesnek tartották, hogy a szovjet tisztek bejárnak az üzemekbe ellenőrizni, hogy dolgoznak-e. Dancsi Józsefet is támadták, mivel sokszor látták szovjet gépkocsiban és úgy találták, hogy feltűnően szoros kapcsolatot tart a szovjet katonai parancsnoksággal. A gyűlésen kimondták a szolnoki városi munkástanács megalakulását, de megyei munkástanácsot a vidéki küldöttek kis száma miatt nem hoztak létre. Elhatározták azonban, hogy a forradalom alatt megalakult munkástanácsok küldötteiből járási munkástanácsokat alakítanak és a községi munkástanácsokat is megszervezik. Ezzel a feladattal Szabó Kálmánt, a Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár és Papp Istvánt, a Tisza Cipőgyár küldöttjét bízták meg.

173 A most is óvatos Dancsi József zárszavában óvta társait a radikális megnyilvánulásoktól: „most könnyű szovjetellenes hangulatot teremteni, de ez nem politikus". A gyűlésen Polónyi Szűcs Lajos, a Szolnok megyébe kinevezett kormányösszekötő is megjelent, de amikor elhangzott, hogy a küldöttek a Kádár-kormányt nem ismerik el, azonnal elhagyta a termet. A Dancsi József vezetésével létrejött, 22 tagú városi központi munkástanácson belül 9 tagú intézőbizottság alakult, amely a városházán összesen négy alakalommal ült össze, de érdemleges határozatot nem hozott.

174 November végén és december első felében az országos sztrájkhullám Szolnok megyét is érintette, de a folyamatos termelést mégsem annyira sztrájkok, mint inkább a nyersanyag- és fűtőanyag-ellátás akadozása gátolta. November 23-24én a megyében egyedül a Martfűi Tisza Cipőgyárban tartották meg a Nagybudapesti Központi Munkástanács felhívására a sztrájkot. A december 11-12-ére meghirdetett 48 órás sztrájkhoz a Szolnoki Cukorgyár kivételével csatlakoztak a nagyüzemek. Közülük vezető szerepet játszott a Szolnoki Járműjavító, amely közvetlen személyes kapcsolatot tartott a KMT-vel. Polónyi Szűcs Lajos kormányösszekötő és Kálmán István, a megyei pártbizottság első titkára megkísérelték a vasúti nagyüzem munkástanácsát rábírni a sztrájk abbahagyására, abban bízva, hogy akkor a többi szolnoki gyár is felveszi a munkát, de próbálkozásuk nem járt sikerrel.

175 A Szolnoki Járműjavító és a Bútorgyár nemcsak sztrájkkal, hanem tüntetéssel is kifejezte tiltakozását a Kádár-kormány egyre brutálisabbá váló fellépése ellen. 1956. december 6-án, a két nappal korábban rendezett budapesti tüntetéshez hasonlóan a Járműjavítóból indulva, száz fős asszonycsoport vonult végig a városon és helyezett virágot az I. világháború hősi halottainak emlékművére. A 173 Uo. 174 Uo. 175 Uo. 63