Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

és a laktanyában a védelme alá helyezte, amivel nehéz helyzetbe hozta a városi forradalmi tanács tagjait, akik attól tartottak, hogy a régi rend hívei a honvédség fegyveres támogatásával visszafoglalhatják pozíciójukat és leszámolhatnak ellenfeleikkel. Dropán plakátokat nyomatott és ragasztatott ki a városban, amelyeken gyülekezési, és este 6-tól reggel 6 óráig teljes kijárási tilalmat rendelt el. Október 29-én röplapokon adta tudtul, hogy a rend fenntartása a honvédalakulat kötelessége, a párttitkárok foglalják el régi helyeiket, a városi tanács épületébe pedig tanácsi dolgozókon kívül csak különleges meghatalmazással ellátott személyek léphetnek be.

124 A mezőtúri laktanyaparancsnok által terjesztett nyomtatványok szövege a teljes visszarendezés szándékát mutatta. A katonai parancsnok a már két napja működő városi forradalmi tanácsról egyszerűen nem vett tudomást. Dropán őrnagy meggyőzéséért a kunmadarasi és karcagi honvédtisztek indítottak akciókat. Szűcs Lajos százados, a Karcagi Kiegészítő Parancsnokság vezetője gépkocsival Mezőtúrra utazott, de Dropán nem engedte be a laktanyába, és amikor visszaindult, a mezőtúri helyőrség katonái az autó után lőttek. Ezután Hagymási százados, a kunmadarasi parancsnok javaslatára a karcagi nyomdában röpcédulákat nyomattak az alábbi szöveggel: „Honvédek! Ha szeretitek apátokat, anyátokat, nem tűritek meg parancsnokotokat magatok között, aki a nép ellensége." A röpcédulákat repülőgépről leszórták a mezőtúri laktanya fölött. Bár Dropán helyzetét ezzel a laktanyán belül nem sikerült megrendíteni, a városban zajló eseményekbe ő sem mert fegyveres erővel beavatkozni. Mezőtúrról rövidesen három tagú tiszti küldöttség érkezett Karcagra, akik tiltakoztak a parancsnokuk leváltására felszólító röpcédula ellen és bizonygatták, hogy a katonák szeretik Dropán őrnagyot. Amennyiben ez nem így lenne, elküldték volna a laktanyából.

125 Mivel a szovjet csapatok beáramlása felerősödött, november 2-án a karcagi, kunmadarasi és szolnoki alakulatok vezető beosztású tisztjei megbeszélést folytattak a katonai ellenállás lehetőségéről. Hagymási Jenő százados javasolta, hogy a térség honvédalakulatait, amelyek a tüzérség, légierő és harckocsi egységek révén elég jelentősnek tűntek, vonják össze Karcag - Kunmadaras térségében, a 4-es főút közelében. Ehhez azonban meg kellett volna nyerni Dropán Ferenc őrnagy támogatását. Hagymási Antal századost és Szűcs századost, a karcagi katonai vezetőket még aznap Mezőtúrra küldte azzal az üzenettel, hogy a mezőtúri helyőrség katonái teljes felszerelésükkel és tankjaikkal települjenek át a kunmadarasi repülőtérre. Az elgondolás szerint ebbe a tiszántúli hadseregbe tartoztak volna Szolnok, Mezőtúr, Karcag, BERKI Mihály: Hadsereg vezetés nélkül. Bp., Magyar Média, 1989, 93. p. SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 1. ő. e. 49