Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

támogatta, hogy a tsz-ből kilépők saját földjeiket kapják vissza és a szövetkezetekben alakult bizottságok is így mérték a földet.

104 A szövetkezetek felbomlásának folyamatában a Kádár-kormány által november végén kibocsátott miniszteri rendelet gyökeres változást hozott, mivel kimondta, hogy csak állami tartalékföldből, a tsz szétszórt földjeiből, vagy a tábla szélén kaphatnak földet a kilépők. A tsz teljes feloszlatását csupán akkor engedélyezik, ha a tagság egésze emellett döntött. Decemberben a szövetkezetek felbomlása megállt. 1957 januárjában pedig a már feloszlott tsz-ek egy része, kisebb földterületen ugyan, de újjáalakult.

105 A tömeges visszalépés és a tsz-ek újraalakítása a 65/1956. F.M. és a 72/1956. FM. - PM. számú utasítások végrehajtásakor kezdődött meg. Ugyanis a jogszabályok értelmében a szövetkezetek vagyonhiányát a kivitt földterületek nagyságának arányában kiterhelték az önálló gazdálkodóvá vált parasztságra. Különösen szembetűnő 1957 januárjától a tsz-ek gyors újraalakulása és a tagok tömeges újrafelvétele Szolnok megye termelőszövetkezeti városaiban, ahol a vagyonhiányt a hiteltartozások rendkívüli mértékben megnövelték.

106 Az 1957. március 20-án tartott megyei tsz-elnöki értekezleten felolvasott jelentés hangsúlyozta, hogy a tsz szervezéshez „az utóbbi hónapokban jelentős segítséget nyújtott a sajtó és a karhatalom is."

107 A Tiszavidék hasábjain 1957 januárjától a téeszesítést propagálták, amely azonban túlságosan nagy hatást aligha gyakorolt a parasztságra. A falvakon végigportyázó karhatalmi osztagok már sokkal „eredményesebben" működtek. Kiemelték a tsz ellen agitáló személyeket, és látványos elhurcolásukkal, majd bántalmazásukkal az egész lakosságot megfélemlítették. A parasztság egy része még a terror és az anyagi kényszerítő eszközök ellenére sem kívánt a kolhoz típusú szövetkezetekbe visszalépni. 1957 elején sorra alakultak a kis taglétszámú, ágazati mezőgazdasági társulások Szolnok megyében, elsősorban a Tiszafüredi járásban. Áprilisban már 97 társulás működött: 43 rizstermelő, 5 zöldség-, 4 szőlőtermelő, 29 méhészeti, 5 állattenyésztési és 11 egyéb társulás. Ezeket a mezőgazdasági szakcsoportokat, voltaképpeni szakszövetkezeteket az intenzívebb kultúrák szakismeret- és munkaigényessége hívta életre. A tsz-ekkel szemben mégsem maradhattak fenn Uo. 1957. 107 Uo. 43