Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

sok helységben megalakultak, de tényleges közéleti tevékenységre már nem jutott idejük. Szolnokon az MKP-n kívül az FKgP, az NPP utódja, a Petőfi Párt és végül az SZDP alakult újjá.

84 Karcagon ugyanez a négy párt, a Szolnoki járás községeiben: Kőtelken, Nagykörűben, Tiszaföldváron és Tószegen a Kisgazdapárt, Kunszentmártonban viszont csak a Kisgazdapárt alakult meg. Az Egerhez közelebb eső Tiszafüreden az FKgP és az SZDP mellett megkezdődött a Barankovics-féle Demokrata Néppárt újjászervezése is. A Jászságban általában a Kisgazdapárt alakult újjá.

85 Noha a Kisgazdapárt újjászervezése Szolnok megyében majdnem minden településen megindult, politikai tevékenységet a november 4-i szovjet katonai beavatkozás miatt ez a párt sem tudott folytatni. Az FKgP helyi vezetői felléptek a téeszek és a tagosítások ellen, egyesek hangoztatták, hogy a magánbirtokokat 200 kataszteri holdig vissza kell adni eredeti tulajdonosaiknak.

86 A Szociáldemokrata Párt újjászervezése Szolnokon volt a legsikeresebb, ahol jelentős számú kisiparos, kereskedő élt, és a koalíciós időszakban az értelmiségiek közül is sok tagja volt a pártnak. Közülük mintegy hatvanhetvenen az ötvenes években is tartották a kapcsolatot, és rendszeresen összejöttek a szolnoki Tünde cukrászdában. Egyes települések, mint a Szolnokhoz közeli Vezseny kivételével a falvakban a Szociáldemokrata Párt általában nem alakult újjá. A Petőfi Párt Kisújszálláson és a Nagykunság néhány községében alakult meg a forradalom napjaiban.

87 A forradalmi tanácsokban a koalíciós pártok tagjai közül nagyon sokan vállaltak szerepet. Az MDP megyei vezetői támogatták, hogy saját pártjuk tagjain kívül a kommunista rendszerrel nem konfrontálódó, általuk demokratikus meggyőződésűeknek tartott szociáldemokraták, parasztpártiak és esetleg a Kisgazdapárt volt balszárnyához tartozó személyek minél nagyobb számban kerüljenek be a forradalmi szervekbe. Szélsőjobboldali személyek csak elvétve kerültek be a forradalmi tanácsokba. Antiszemita jelenségek Szolnok megyében elsősorban a Tiszántúlon: Kunhegyesen, Tiszabőn és egy esetben Szolnokon fordultak elő,

88 aminek oka a deportálások időszakára vezethető vissza. A Jászság zsidósága majdnem teljes egészében elpusztult, míg a tiszántúli és szolnoki zsidó származású lakosok jó részét nem Auschwitzba, hanem Bécs Uo. 85 SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 1. ő. e.; ÁBTL, 0-17713. 69., 99. p. 86 ÁBTL, 0-17713. 78. p. 87 ÁBTL, 0-17713. 43-45. p. 88 ÁBTL, V-150376/1. 300. p.; SZML, XXV. 9/a. B. 385/1957., B. 583/1957. 38