Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

választottak a rádió és a megyei lap élére, melynek vezetője dr. Fazekas Zoltán tanársegéd, az egyetemi kar dékáni hivatalának vezetője lett. O az újságcikkek megjelenését, illetve a rádióadások szövegét Gerencsérrel együtt közösen engedélyeztethette. Bizonyos fokú, mérsékelt cenzúra Szolnokon a forradalom egész időszakában érvényesült, mivel a kormányt és különösen Nagy Imrét támadó újságcikkek a megyei lapban nem jelenhettek meg, ilyen riportokat a helyi rádió sem sugárzott. A Nagy Imre-kormány elleni bizalmatlansági indítványt egyébként a megyei munkástanács is túlzottnak tartotta és nem továbbította Budapestre.

63 Az egyetemisták megkísérelték befolyásukat kiterjeszteni az üzemi munkásságra, hogy támogatásukkal megnövelhessék súlyukat a megye vezetésében, vagy amennyiben ez nem sikerül, leválthassák a megyei munkástanácsot.

64 Október 29-én az egyetem épületében a hallgatók és az üzemi munkástanácsok képviselői értekezletet tartottak, amelyen álláspontjukat egyeztetve az alábbi követeléseket fogalmazták meg: a rendőrségen és a honvédségen belül alakuljanak forradalmi tanácsok, szervezzék meg a fegyveres munkásőrséget, emeljék 30 főre a megyei munkástanács intéző bizottságának 20 fős létszámát, az ott a rendőrséget képviselő két biztos helyett válasszanak újakat, Gerencsér Miklós sajtó-, rádió- és tájékoztatási biztost váltsák le, „mert a szolnoki rádióadó a valóságnak nem megfelelően tájékoztatja hallgatóit."

65 A munkásság és a diákok felfegyverzésének követelése Szolnokon mindvégig az egyik legfontosabb kérdés maradt, ehhez azonban a megyei munkástanács és ezen belül különösen Kablay Lajos hely őrségparancsnok semmiképpen sem akart hozzájárulni. Dancsi József, a megyei forradalmi munkástanács elnöke és Kablay alezredes folyamatos kapcsolatot tartott a szolnoki szovjet katonai alakulatok vezetőivel. Attól tartottak, hogy amennyiben a lakosság kezébe fegyver jut, fegyveres összetűzés alakulhat ki a szovjetekkel, vagy a szolnoki ÁVH-sokkal. Legfőbb törekvésük pedig éppen a vérontás elkerülése volt. Kablay Lajos, hogy az egyetemistákat és a munkásokat a fegyveres harc következményeivel szembesítse, október 30-án 17 tagú küldöttséget vitt repülővel Budapestre. A küldöttség a Ferihegyi repülőtérről gépkocsival a Parlamenthez ment, de csak dr. Fazekas Zoltán, Kocsár József és Bulyáki Ferenc szolnoki munkás jutott be az épületbe. 0 a folyosón megszólította Kádár Jánost, aki néhány soros üzenetet küldött a szolnokiaknak, amelyben a rend helyreállítása és a munka megindítása érdekében összefogásra szólította fel őket. Uo. 65 SZML, XXXV. 61. f. 8. fcs. 1956. 3. ő. e. 32