Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

A Szolnok Megyei Forradalmi Munkás-, Paraszt- és Katonatanács tevékenysége (október 27-november 3.) Az 1956-os forradalom megyei csúcsszervei csak néhány esetben vették fel a munkástanács elnevezést (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és SzabolcsSzatmár megyében alakultak meg hasonló néven a megyei forradalmi tanácsok).

60 A szolnoki névválasztásra feltehetően a Borsod megyei példa alapján került sor, de a testület tagjai baloldali elkötelezettségüket is hangsúlyozni kívánhatták ezzel. Kablay Lajos alezredes, szolnoki helyőrségparancsnok az október 27-i ülésen többször is hangoztatta, hogy „munkástanács vagyunk, tehát nem forradalmi tanács,"

61 ennek ellenére a forradalmi jelző használatban maradt. A tanács személyi összetétele lényegében nem változott a forradalom napjaiban, csupán egyetlen intéző bizottsági tag jelentette be, hogy nem kíván tovább részt venni a testület munkájában. A Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács belső egysége mégsem volt teljes. A szolnoki egyetemisták már az október 26-i választáson kifogásolták, hogy sajtóés rádióbiztosnak Kocsár József tanársegéden kívül a kommunista Gerencsér Miklóst választották, aki pedig, újságíróként szakmailag nélkülözhetetlennek tűnt a mérnöki végzettségű Kocsár mellett.

62 Gerencsér igyekezett megakadályozni, hogy a sajtó és a szolnoki rádió az általa túlzottnak tartott követeléseket közölje, ezért személyét az egyetemisták mindvégig támadták. A szolnoki egyetemi kar MEFESZ-bizottsága és a megyei forradalmi munkástanács számos más kérdésben is szemben állt egymással. Gerencsér Miklós 1957-ben tett vallomása szerint az egyetemen szinte óránként újabb és újabb követeléseket fogalmaztak meg, amelyeket átküldték az egyetemi épülettel szemben lévő megyeházára a forradalmi munkástanácsnak. Az egyetemisták október 28-án bizalmatlansági indítványt terjesztettek be a Nagy Imre-kormánnyal szemben, követelve, hogy a kompromittált miniszterek mondjanak le tisztségükről; Nagy Imre tisztázza szerepét a statárium kihirdetésében és amennyiben ő írta alá a rendeletet, akkor mondjon le. A memorandumot a szolnoki rádióban be akarták olvasni, de Gerencsér ezt nem engedélyezte, mire az egyetemisták azon a címen követelték Gerencsér leváltását, hogy akadályozza a sajtószabadságot. Gerencsér Miklós néhány nap múlva le is mondott sajtóügyi biztosi tisztségéről, ezt azonban a megyei munkástanács nem fogadta el. November l-jén több tagból álló bizottságot MOLNÁR János: A politikai struktúra változásai 1956 őszén Magyarországon. Párttörténeti Közlemények, 1988, 102. p. SZML, XXXV. 61. f. 8. fcs. 1956. 3. ő. e. PML, XXV. 2/b. B. 1912/1957. 31