Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

96. A szolnoki üzemi munkástanácsok levele a karhatalmi parancsnoksághoz 1956. december 15. Másolat! Szolnoki Karhatalmi Parancsnokság Szolnok A kormánynak az üzemi munkástanácsokat támogató ígérete ellenére megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy Szolnokon a rendőrség és a karhatalmi szervek különböző koholt vádak alapján letartóztatták a munkástanácsok egyes vezetőit és tagjait. Ezek az intézkedések véleményünk szerint nem szolgálják a kibontakozást, az új élet kezdetének ügyét, mert állandó nyugtalanságot váltanak ki az üzemi munkásság körében. A munkástanácsok a mai nehéz időben minden erővel azon fáradoznak, hogy a békés termelőmunkát a fennálló nehézségek ellenére is megindítsák és az üzemek dolgozóit az életet jelentő munkára mozgósítsák. A munkástanácsok, melyeket az üzemek dolgozói demokratikusan választottak, teljes mértékben élvezik választóik bizalmát, akik elvárják, hogy minden kérdésben szószólói legyenek dolgozótársaiknak. Jelen körülmények mellett azonban ebben akadályoztatva vannak. A Szolnokon lezajlott eddigi események azt bizonyítják, hogy helyesen a kibontakozás ügyét szolgálva látták el eddig a munkástanácsok feladataikat. Eredményes munkájuknak tulajdonítható, hogy városunkban viszonylag békésen folyt az élet a forradalom elmúlt heteiben. Az utóbbi napokban azonban a rendőrség által foganatosított intézkedések miatt a kedélyek újból felkorbácsolódtak és úgy látjuk, hogy a munkástanácsok ilyen körülmények között nem tudják a dolgozók felháborodását érvekkel levezetni és emiatt félő, hogy a termelőmunka folyamatossága megszakad és ebből komolyabb következmények is származhatnak. Mindannyiunk elsőrendű érdeke, hogy városunkban továbbra is nyugalom legyen, közös érdekünk, hogy sokat szenvedett munkásosztályunk végre nyugodt és félelem nélküli életet élhessen. Ennek megvalósítása érdekében választóink nevében tolmácsoljuk az alábbi kéréseket: 1./ A szolnoki rendőrség által fogva tartott munkástanácstagokat engedjék szabadon, mert meggyőződésünk, hogy távol állnak minden ellenforradalmi és restaurációs befolyástól. Az pedig, hogy munkástársaik véleményét bátran el merik mondani, ne tekintsék bűnnek, mert az a kötelességük. Lehet, hogy ezek a vélemények egyeseknek nem tetszenek, ez azonban nem lehet ok a megtorlásra. Azok, akik meg akarják akadályozni, hogy a tömegek hangja a múlthoz hasonlóan a jövőben se 309