Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

tanácsi és pártbizottsági dolgozó, értelmiségi stb. volt.

51 Az alapvetően agrárjellegű megyében a parasztság hiánya vagy alacsony szintű képviselete a forradalmi szervekben máshol is megfigyelhető. A Karcagi Városi Forradalmi Tanács október 29-i ülésén a résztvevők javaslatot fogadtak el arról, hogy a téeszek legalább minden százötven fő után küldjenek be egy-egy megbízottat a tanácsba, mert alig képviseli őket valaki.

52 Az egyéni parasztság részvételi arányának növelését azonban senki sem szorgalmazta. Helyenként az is előfordult, hogy a kisbirtokosokat más társadalmi rétegekkel szemben szándékosan szorították háttérbe. Jászberényben a parasztság képviseletével kapcsolatosan, különösen éles vita alakult ki. Az október 28-án megválasztott 18 tagú Jászberényi Munkás, Paraszt és Katona Forradalmi Tanácsba csupán két személy került be, akik a parasztságot képviselték: dr. Nagy Pál és Bathó Péter, holott a városban az agrárnépesség száma messze felülmúlta az iparban foglalkoztatottak létszámát. A parasztság vezetői elégedetlenek voltak a forradalmi tanács működésével, mivel szerintük az nem képviselte eléggé az érdekeiket. Október 31-én, amikor a testület tagjait újraválasztották, dr. Nagy Pál, dr. Pusztai András és Fridvalszky Béla vezetésével 14-15 tagú parasztküldöttség jelent meg a városházán tartott ülésen. A forradalmi tanács vezetői azonban kijelentették, hogy a munkások nem engedik ki kezükből a vezetést, és távozásra szólították fel azokat, akik nem voltak a forradalmi tanács választott tagjai, mire a parasztküldöttséggel dr. Nagy Pál is elvonult.

53 A községi forradalmi szervek elnökének a nagyobb településeken általában értelmiségit: tanítót, agronómust, állatorvost választottak, de azokban a községekben is meghatározó volt az értelmiségiek befolyása a forradalmi tanácsok működésére, ahol a vezető nem közülük került ki. A korábbi tanácsi szerveket, a községi és városi végrehajtó bizottságokat Tiszaföldvár kivételével nem oszlatták fel, bár működésük a forradalom alatt szünetelt és szerepüket a forradalmi tanácsok vették át.

54 Néhány településen pedig a végrehajtó bizottság a forradalmi tanácsnak alárendelve tovább működött, mint Kisújszálláson, ahol a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke lett a forradalmi bizottság elnöke. Ezeken a településeken az apparátus a forradalmi tanács határozatait hajtotta SZML, XXXV. 61. f. 8.. fcs. 1956. 3. ő. e. SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 1. ő. e. JÁROMI József: Vihar a városban. Jászberény, POFOSZ-56-os Szövetség Jászsági Szervezete, 1995. 30; 49. p. SZML, XXIII. 4. 0019/1957. 29