Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

kommunista hatalomból való távozását követelték. Tiszafüreden a járási pártbizottság által előterjesztett 16 pontot az október 27-ei nagygyűlésen több, jóval határozottabb követeléssel egészítették ki és ugyanerre került sor Karcagon is, ahol a városi párttitkár által felolvasott 16 pontot az október 27-ei gyűlés résztvevői nem fogadták el. A gimnázium tanárainak és néhány más, helyi értelmiségi beválasztásával, a helyszínen egy bizottságot alakítottak, akik a követeléseket újrafogalmazták és 19 pontra kiegészítve fogadtatták el a tömeggel. A karcagi 19 pont tartalmazta az elesett szabadságharcosok hőssé nyilvánítását, a harcok résztvevőinek teljes amnesztia biztosítását, több párt bevonásával szabad választást, az ÁVH teljes leszerelését, az elítélt egyházi személyek rehabilitálását, a származás miatti hátrányos megkülönböztetés megszüntetését, a Kossuth címert, a hadseregnek nemzeti jellegű egyenruhát és a határon túli magyarok védelmét, a nemzetközi fórumok előtt. Ezek a pontok a városi pártbizottság által előterjesztett programban nem szerepeltek. Meg kell jegyeznünk, hogy a pártbizottság követelései is élesebbek voltak a Szolnokon elfogadott 16 pontnál, mivel a megyei pártvezetés által megküldött követeléseket, az azóta történt országos események miatt már átfogalmazták.

47 A karcagi és a túrkevei forradalmi gyűléseken a debreceni egyetem Tízes Bizottságának

48 képviselői is megjelentek. Az egyetemisták röpcédulákat osztogattak és felszólalásaikkal határozottabb fellépésre biztatták a résztvevőket és a megalakuló forradalmi tanácsokat.

49 Az első napokban, október 26-28-a között több tiszántúli községben erőszakos cselekményekre is sor került. Tiszaburán a községi tanács elnökét, Cserkeszőlőn a volt községi párttitkárt és feleségét, Öcsödön a tanácstitkárt és a tsz-elnököt megverték, de esetenként más településeken is előfordultak bántalmazások. Ezzel szemben a Jászságban és Szolnok megye egész Tiszán inneni részén atrocitásokról szinte alig tudunk és a forradalmi tanácsok megalakulása általában csendes körülmények között, a helyi pártbizottság által előterjesztett követelések elfogadása után ment végbe, noha a beszolgáltatások, a kuláklisták és a birtokos parasztságot ért sokféle egyéb retorzió miatt a lakosság többet szenvedett, mint a nagykunsági és a Tisza menti községek népe. SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 1. ő. e. 1956. október 23-án a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatói és fiatal oktatói Tízes Bizottságot alakítottak. Ez a tíztagú bizottság tárgyalt az MDP helyi vezetőivel és küldöttségeket indított számos kelet-magyarországi településre, hogy határozottabb fellépésre ösztönözze a forradalmi tanácsokat. SZML, XXIII. 4. 0019-1/1957. 27