Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

kívánja a végrehajtó bizottságot tovább működni éppen elég volt működésükből. Ez a felvetése általánosságban a népnek. Elmondja, hogy igen erős szóváltások történtek már több esetben Szántó Lajos munkástanács-tag és Szántó Imre vb-tag között, ami fényesen bizonyítja, hogy összeférhetetlenség van a vb és munkástanács közt. Majd ismerteti a jelenlévőkkel, hogy a napokban voltak lent Budapestről munkások élelmiszerért. A beszélgetéskor jelen voltam én, Szántó Lajos, Miskolczi Péter, D. Kiss Sándor és Bordács Albert. Ez a munkás elmondotta, hogy Budapesten a sztrájk még mindig folyik. Ők élelmiszerért jöttek le a községbe és igyekszenek ellátni Budapest népét. Ez a munkás elmondotta, hogy ő még mindig kommunista, és az is marad, de nem ilyen körülmények keretében kívánja folytatni munkáját, hanem egy más, igazabb úton. A munkások is ezért harcolnak, hogy kivívják a munkásságnak és parasztságnak a jobb életet. Elmondta, hogy nem igaz amit a rádió mond, és ne higgyünk a Kádár politikájának, mert ez csak megtévesztheti a parasztságot. Azt higgyék el amit ő mond, mert az az igaz. A munkásság él a sztrájk jogával és nem is dolgozik ennek a kormánynak. De tartsanak össze a falun a parasztok is, és tekintsék első és legfontosabb feladatuknak a város élelmiszerrel való ellátását. Ők kivívják a harcot, hogy a parasztságnak is jobb legyen. Az én véleményem az, hogy ennek a munkásnak a szava igaz és össze is kell nekünk falusi viszonylatban is fogni. Helytelennek találom, hogy amikor ez a munkás még mindig kommunistának vallja magát, de nem olyannak, mint a Rákosi idejében volt, hogy D. Kiss Sándor, amikor elégették a szobornál a párt könyvét, majd utána rövidesen kivett a belső zsebéből egy másikat és azt mondta, hogy nem baj hogy elégették, van helyette másik. Ez pedig a Szociáldemokrata Párt tagsági könyve volt. De hogy nem szívesen foglalkozott velük az meglátszott rajta is, amikor a Kádár-kormány lépett fel. Rövidesen - két nap múlva - eltűnt a nemzetiszínű karszalagja is. Mi ezt láttuk, de nem szóltunk neki már feltűnt. Én a forradalom ideje alatt jelen voltam. Igyekeztem is azon, hogy nagymérvű rendellenesség meg ne történjen a községben és védelmeztem is D. Kiss Sándort. Én voltam az, aki a tömeg elé állva kértem, hogy fogadják el D. Kiss Sándort ideiglenesen, hogy továbbra is, mint adminisztratív erő irányítson bennünket az elkövetkezendő időkben. Megállapításunk tehát az, hogy D. Kiss Sándor ingadozóvá vált. A megtörténtek alapján ki kell mondanom, hogy ezek után nem tudok egy levegőt szívni a végrehajtó bizottsággal, mint a munkástanács elnöke. Ezek után megnyitja a vitát a beszámolója felett. [....] Papp Bálint munkástanács-tagnak az a javaslata, hogy az irányítást a munkástanács vegye át, mert a végrehajtó bizottság már a múlté. 274