Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

elnökét. Megfenyegették és kicsikarták tőle az ígéretet, hogy lemond tisztségéről. Másnap hetven tsz-tag vonult a községházára, ahol az éppen ülésező forradalmi tanács tagjait ugyancsak megfenyegették és Csöke Jánost velük is lemondatták. Ugyanakkor hat kommunistát beválasztattak a forradalmi tanácsba. Még október 29-én, tíz-tizenkét fegyveres honvédtiszt érkezett a kunmadarasi repülőtérről Nagyivánba, hogy Csőkét visszahelyezzék tisztségébe, de ők sem jártak sikerrel.

43 A Hortobágy szélén fekvő község lakossága 1945 előtt jelentős részben nincstelenekből állt, akiknek a tsz anyagi felemelkedést biztosított. A vidék az 1950-es évek elején, az ÁVH egyik legfőbb toborzóbázisának számított, és az 1956-os forradalom idején a rákosista tsz-vezetés és a helyi funkcionáriusok, a lakosság nagy részének támogatását élvezték. A nagyivánihoz némileg hasonló helyzet alakult ki Tiszavárkonyban, ahol a Petőfi Tsz felfegyverzett tagjai őrizték éjszakánként a községi pártházat és járőröztek a faluban.

44 A községben 1945 előtt ugyancsak nagy számban éltek nincstelenek. Az ellenkező végletet a Szolnoki járáshoz tartozó Tiszaföldvár jelentette. A településen már az október 27-ei népgyűlésen kimondták a községi tanács megszűnését és bejelentették, hogy ezentúl a tanács helyett ismét községi elöljáróság működik. A forradalmi tanács élére azokat választották meg, akik a koalíciós időszakban a járási és a helyi közigazgatás vezetői voltak. A tanácsháza feliratot községháza feliratra cserélték ki. A községi pártszervezet a forradalmi tanács megválasztására semmilyen befolyást nem tudott gyakorolni, a tanács végrehajtó bizottságának menesztésével pedig a kommunista funkcionáriusokat teljesen kizárták a vezetésből.

45 Tiszaföldvár 1950-ig, mint járási székhely, polgári iskolával, majd gimnáziummal, jelentősebb számú értelmiséggel rendelkezett, ahol még 1956-ban is sok Budapestről kitelepített élt, akik a közeli Tisza Cipőgyárban dolgoztak. A gyümölcstermesztéséről és szeszfőzdéiről híres nagyközség gazdasági életére katasztrofálisan hatottak az ötvenes évek korlátozó intézkedései, a kötött gazdálkodás és a kisipar elsorvasztása. A település ezenkívül járási székhelyi rangját is elvesztette. A bajokat csak tetézte, az átlagosnál merevebb magatartású helyi funkcionáriusok önkényeskedése. Ugyancsak radikálisabb követeléseket vetettek fel a kunhegyesi és a tiszafüredi járás egyes községeiben is. Kenderesen, melynek lakosai Horthy Miklós kormányzóhoz fűződő személyes kapcsolataik és érzelmi kötődéseik miatt különösen sokat szenvedtek, nemcsak a rákosisták és sztálinisták, hanem minden SZML,61.f. 1. fcs. 1956. 11. o.e. SZML, XXIII. 4. 0019/1957. 26