Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

állásfoglalását, amely szerint fel kell lépni az értelmiség lebecsülése és a munkásosztály vezető szerepének, illetve a munkás-paraszt szövetségnek torz értelmezése ellen. Ezt aggasztó esetek felsorolása követi az értelmiség mindennapossá vált megalázásáról, a funkcionáriusok gátlástalan és durva magatartásáról, mint a neves karcagi egyetemi magántanár főorvos lecsirkefogózása nagy nyilvánosság előtt. A pedagógusok panasza a nekik kiosztott, szándékosan rossz minőségű illetményföldekről és főképpen arról, hogy munkájukat nem oktató-nevelői tevékenységük, hanem a begyűjtésben és a téesz-szervezésben rájuk rótt feladatok elvégzése szerint ítélik meg. A Fodor Mihály elnökhelyettes által felolvasott, de bizonyára értelmiségi munkatársak által kidolgozott vb-jelentés a KV júliusi határozatával és az országos pártvezetéssel szemben felmerült kétségeknek is hangot adott: „egyes értelmiségieknek az a véleménye, hogy a határozat azért nem jelent meg a Szabad Népben, mert a határozattal meg akarják nyugtatni az értelmiséget anélkül, hogy az egész társadalom előtt komolyabb ügyet csinálnának belőle. Egyesek meg azért vannak fenntartással, mert ma lényegében ugyanazok hivatkoznak Leninre és a XX. kongresszusra, akik annak idején minden tekintetben Sztálint idézték. Ez a helyzet azt a gondolatot veti fel egyesekben, vajon őszintén akarják-e végrehajtani a mostani értelmiségi határozatot?" A megyei tanács végrehajtó bizottsága a javasolt intézkedéseket egyhangúlag megszavazta, mivel a KV határozatának végrehajtásáról volt szó. Az értelmiség panaszainak jogosságát senki sem merte nyíltan kétségbe vonni, még a megyei tanács vezető funkcionáriusai sem, akiknek pedig közismertek voltak értelmiségellenes nézeteik.

12 Az értelmiség helyzetének javítására irányuló szándékuk őszinteségét eleve megkérdőjelezi az a tény, hogy a TTIT megyei titkárát, aki az értelmiségről folytatott viták fő szervezője volt, a vb-ülésre meg sem hívták. (Erre már a napirendi pont tárgyalásának kezdetén felhívta a figyelmet Kaposvári Gyula múzeumigazgató.) A forradalom kezdete Szolnokon 1956 kora őszén Szolnok megyében a viszonylag szűk körű értelmiségi vitaesteken, néhány kritikus hangvételű újságcikken és a megyei tanács végrehajtó bizottságának az MDP KV-t követő értelmiségi határozatán kívül a politikai fellazulásnak más jelei nem mutatkoztak. A lakosság döntő többségét képező parasztság és az ipari munkások a bekövetkező változásokból szinte semmit sem érzékelhettek. A forradalmi események megkésve, október 26-27-én kezdődtek meg a megyében. Kivételt csupán Szolnok jelentett, ahol egyetemi SZML, XXIII. 2. Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyve, 1956/153. 15