Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

1927-ben Szolnokon, a Zagyván épült egy háromnyílású vasbeton híd, majd 1929-ben létesült dr. Mihailich Győző tervei szerint Túrkeve határában két Hortobágy-Berettyó híd. Ezek közül a Balai 1944-ben elpusztult, a másik azonban ma is jó példája az akkori hídépítésnek. 1934-ben készült el a Jászfényszaru-Zsámbok közötti Zagyva-híd. Terveit Menyhárd István készítette, aki több hidat is tervezett megyénkben. Az ő alkotása többek között a KarcagFüzesgyarmat között álló Hortobágy-Berettyó híd, és az 1937-ben megépült jászberényi Zagyva-híd. 1935-ben adták át a forgalomnak a kétnyílású jánoshidai Zagyva-hidat.

165 A II. világháború idején 21 vasbetonhidat robbantottak fel, a helyreállítások után azonban folytatódott az ilyen típusú hidak építése.

166 1950-ben Tószegnél, a Perje csatorna felett épült híd vasbetonból. Jelentősebb alkotások ebből az időszakból az 1951-ben elkészült háromnyílású Tarna-híd Jászjákóhalmán, és az 1952-ben átadott Karcag-Kisújszállás közti híd, a Villogó főcsatornán. 1962-ben Szolnokon az ártéri Tisza-híd már a helyszínen előre gyártott vasbeton szerkezeti elemekből készült. A 263 m hosszú, 17 nyílású szerkezet üzemeltetési tapasztalatai azonban kedvezőtlenek voltak, ezért 1996-ban külső kábelekkel erősítették meg. Három év múlva Szolnokon, a torkolati Zagyva-híd felső szerkezetét cserélték ki, az ártéri Tisza-hídnál alkalmazott tartókkal.

167 A megye vasbeton hídépítésének történetében országos jelentőségű, az 1975-ben Kunszentmártonnál megépült Hármas-Körös-híd, a 44. sz. út új szakaszán. Az első szabadon szerelt, előre gyártott, feszített vasbeton híd tervezéséért, kivitelezéséért Állami-díjban részesültek az alkotók. A teljesen állványozás nélkül készült híd a meder felett háromnyílású, ehhez csatlakozik még a három ártéri nyílás.

168 Hídtervek a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban Az 1876-ban létrehozott Jász-Nagykun-Szolnok vármegye három sajátságos területet, a Jászságot, a Nagykunságot és Külső-Szolnok vármegyét egyesítette. A Jászság, a Nagykunság és a Kiskunság hazánk egyedi történeti fejlődésű tájegysége, amely 1876-ig Jászkun Kerület néven egységes, önálló törvényhatóságot alkotott. Emiatt korábban a jászkun közösségek Jászberényben, a külső-szolnoki települések pedig Egerben intézték az út- és Hidak... 38-43. p. SZML Államépítészeti Hivatal Szolnok ir. 28/1945. Állami Közútkezelő KHT. Szolnok. Tervtár 4/12. sz. tervcsomag. Hidak... 105-107. p. 71