Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

között,

112 míg 1928-ban a Túrkeve-Kisúj szállás útvonalra „géperejű bérkocsi" közlekedtetésére Farkas Gusztáv kapott iparengedélyt.

113 Karcagon az autóbuszközlekedés megindulása, a berekfürdői gyógyvizes strand megnyitásához kapcsolódott. A fürdő vendégeinek szállítását igyekezett megoldani Kádár István, amikor 1929-ben megindította járatát, a Karcag Piactér-Berek vonalon.

114 Láthatóan megyénkben azon települések, amelyek nem rendelkeztek vasúttal, de a megyeszékhellyel való kapcsolat létfontosságú volt, már az 1920as években távolsági autóbuszjáratokkal rendelkeztek. Az útirányok jól lefedik azokat a területeket, ahol a vasút létesítésének a legkisebb reménye is szétfoszlott. A buszközlekedés megindítását megkönnyítette, hogy a közhasznú gépjármű-fuvarozást, az 1884. évi XVII. te. alapján, 1923. november l-ig iparigazolvánnyal lehetett gyakorolni. Ekkor lépett életbe az 1922. évi XII. te, amely a géperejű teher-, a rendszeres járatú autóbusz, és a közterületről induló géperejű bérkocsifuvarozást engedélyhez kötötte. A nem rendszeres járatú autóbusz-vállalkozás és a telephelyről induló géperejű bérkocsifuvarozás, továbbra is iparigazolvánnyal gyakorolható maradt.

115 A személyszállítás mellett, a teherfuvarozás is fejlődött. így kerülhetett sor a gépjármű-fuvarozást szabályozó külön törvény elkészítésére. A tervezetet Bud János kereskedelemügyi miniszter 1929-ben terjesztette a törvényhozás elé, amit némi módosítással el is fogadtak. Az új törvény az 1930. évi XVI. te. a „Közhasználatú gépjárművállalatokról" címet kapta.

116 Az „autótörvény" előtt, még 1927-ben a MÁV a Déli Vasút, a GYSEV (GyőrSopron-Ebenfurti Vasút) és az ACSEV (Arad-Csanádi Egyesült Vasút) tehergépkocsi fuvarozásra MA VART néven (Magyar Vasutak Autóközlekedési Vállalat Rt.) egy részvénytársaságot hozott létre. A MA VART teherautói az 1930-as évek elején Budapest-Nagykáta-Jászberény, és a Budapest-CeglédSzolnok útvonalakon megyénket is érintették. Mivel azonban a közszolgáltatások lebonyolítása nem hozott kellő nyereséget, a részvényesek SZML Kunszentmárton ir. Képviselőtestületi jkv. 163/1926.; -Közlekedéstörténet. 58. p. SZML Túrkeve ir. 3940/1928. BARABÁS Imre: Fejezetek az artézi kútfúrás XIX-XX. századi történetéből. (Kézirat) SZML. Helytörténeti Adattár. 536. sz.; - Karcagi Napló, 1929. aug. 7. A magyar közlekedésügy monográfiája. Bp. én. 222-231. p. (Továbbiakban: Közlekedésügy); - Magyar Törvénytár. 1922. évi törvénycikkek. Bp. 1923. 1922. évi XII. te. „Az 1884. évi XVII. törvénycikkbe iktatott ipartörvény módosításáról". 1930. évi Országos Törvénytár. Bp. 1930. 1930. évi XVI. te. „A közhasználatú gépjárművállalatokról". 55