Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

Szolnok második vasúti állomásépületét (a mai pályaudvar helyén) 1857-ben adták át, ezt a Tiszavidéki Vasút építette, típusterv alapján. Az új állomás emeletes, romantikus stílusban készült. A felvételi épület alaprajza nagy H betűre emlékeztetett. Ebben előcsarnok volt, valamint L, II. és III. osztályú várótermek. Ezekhez éttermek is tartoztak. A vágányok fölé itt is díszes kiképzésű facsarnokot építettek. 1857-től a személypályaudvar funkcióját az új állomásépület, a teherpályaudvarét a régi, a Tisza-parton épült indóház látta el. A XIX-XX. század fordulóját megelőzően Szolnok már fontos vasúti csomópont, ahová Budapest, Debrecen, Új szász és Arad irányából futottak be a vonatok. A megnövekedett forgalom miatt, a teherszállítmányok összeállításához szükség volt egy rendező-pályaudvarra, a személyforgalom lebonyolításához pedig egy új felvételi épületre. 1902-ben a szolnoki pályaudvar már 37 vágánnyal rendelkezett, s itt épült meg az ország első gurítódombos rendező-pályaudvara. A személypályaudvarnak 12, az átmenőnek 8 és a rendező pályaudvarnak 17 vágány állt rendelkezésre. Szolnok immár harmadik állomásépületének tervezésére 1906-ban kapott megbízást Pfaff Ferenc építészmérnök, aki az országban a vasúti épületek egész sorát tervezte. Az új állomásépület 1909-re készült el. Színészek, híres emberek gyakran megfordultak a pályaudvar restijében, így Váradról Pestre utaztában Ady Endre is.

51 A II. világháború alatt a szolnoki pályaudvart súlyos légitámadás érte. 1944. június 2-án amerikai B-24 (Liberator) bombázógépek három kötelékben támadták, s területére összesen 282 bomba hullott. A felvételi épület mellett közvetlenül 5 bomba csapódott be, s az egyik ereje szinte kettévágta azt. Tönkrement 772 teher-, és 51 személyvagon. Az emberveszteség 159 magyar polgári és 3 katonai halott, valamint 459 sebesült. 174 német katona is áldozatul esett a bombázásnak. A detonációk a Gólyáig vetették a vasúti kocsik darabjait. A háború befejezése után a vágányokat helyreállították, de a felvételi épületet csak ideiglenes jelleggel építették újjá. Egy új állomásépületet akartak kialakítani, amelynek tervei 1954-re el is készültek. A tervezők: Cziegler Endre, Székely László és Gergely István. Az építkezés 1956. január 11-én, Bebrits Lajos közlekedési- és postaügyi miniszter ünnepélyes kapavágásával meg is kezdődött. Októberig elkészült a kétemeletes hivatali épület, valamint a felvételi épület alapjának földmunkáival is végeztek. Az októberi események, a szovjet hadsereg intervenciója, és nem utolsósorban a MÁV pénzátcsoportosítása miatt azonban a munkák leálltak. A leendő felvételi épület munkagödreibe lassan KUBINSZKY Mihály: A hazai vasutak magasépítményei (1900-1914). In: Magyar vasúttörténet 1900-tól 1914-ig. 4. köt. Bp. 1996. 220. p. 30