Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

SZML Szolnok Megyei Tanács VB. É.K.V. Oszt. 18221/1973. Háromoldalas, géppel írt műszaki leírás. Szolnoktól északra a Zagyván, a Malomszögi-híd mellett létezik még egy átkelőhely, ez a „gazdák hídjának" nevezett fahíd. Nevét onnan kapta, hogy már az 1930-as években az itteni gazdák fahidat ácsoltattak itt, hogy a zagyvarékasi határban, a folyó bal partján elterülő földjeiket nagyobb kerülő nélkül megközelíthessék. A „szocialista időkben" a szolnoki termelőszövetkezetek földterületei is itt kerültek kiosztásra, ezért építette újjá a fahidat 1973-ban a szolnoki Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. RÉVEK, ÁTKELŐHELYEK 87. Kunszentmárton helysége a főkapitány segítségét kéri révük üzemeltetésével kapcsolatban 1771. május 18. Anno 1771. Die 18 mensis May Tanáts Gyűlése alkalmatosságával elvégeztetett, hogy az alább irott panaszunkat Aminthogy az N[emes] Földvári Familia által a Trajectusunkban háborgattatunk:/ Te[kin]tettes, Consiliarius, Fő Kapitány urunkhoz bé adgyuk, amint igy következik: Te[kin]tettes Consiliarius, és Locum[tenentia]lis Főkapitány Kegyes Patronius Urunk! Az Körös Vizén lévő Helységünk Réve iránt minemű Levelét, és Instantiánkra tett [olvashatatlan] bocsájtotta a N[emes] Földváry Familia Te[kin]tettes Consiliarius Nagy Urunkhoz, böltsen méltóztatik tudni, amellyeknek is hozzánk való által küldésit nagy alázatossággal, s köszönettel veszszük Te[kin]tettes Consiliarius urunknak. Tekéntetes Consiliarius uram! Nem volna Szegény Helységünknek fájdalmas, ha az Kunszentmártonyi Trajectus soha Eő Felségének s á publicumnak hasznára nem lett volna. De az egész ország tudhattya, hogy nem az Nemes Földváry Familiának, hanem szegény Helységünk[ne]k Trajectusa, miólta Sz. Mártony fen áll, sok Bellicum, és publicumbéli terhek alá volt vettetve. Amintis az alább irtt okokbúl ki ki által láthattya a Sz. Mártonyi Trajectusnak el kerülhetetlen állandóságát, amelly okokat siralmas panaszunkat következendő képpen delegállyuk Te[kin]tettes Consiliarius Uram előtt. Úgymint: 1. Éppen mái napon, úgy mint Pünkösd szombattyán 53.esztendeje, hogy Kúnsz[ent]márton Helységünk megszállittatott, és azon üdöktül fogva a Körös vizünkön lévő Trajectusunk mindenkor szabad Ususunkban, s békességben volt. 281