Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

Miért is két külön lejáró terveztetett, egyik +6.0 mtr. vízszinttől +4.0 mtrig, a másik pedig +4.0 mtr (-1.0) mtrig. így tehát a közlekedés a vízállásra való tekintettel, hol az egyik, hol pedig a másik járón történik. A +4.0 és (-1.0) mtr. közötti járó két részből áll; az egyik ágán +2.0 mtrig történik, a másik ágán pedig (-1.0) mtrig a közlekedés. +6.0 mtren felüli vízálláshoz nem kell feljáró, miután akkor már a sziget víz alatt van, így semmi közlekedési eszközre nincsen szükség. A hajóhídnak egy két hajóból álló része a közlekedő hajókra való tekintettel kinyitható és leereszthető. Épen ezen leeresztésre való tekintettel a hajóhíd előtt a bal oldalon majd egy amette lesz kikotrandó, melybe ezen 16.0 mtr széles része a hajóhídnak leereszthető lenne. A hajóhíd részleteit a tervezet tünteti fel. Szolnok, 1893. évi január hó olvashatatlan aláírás kir.mérnök láttam Nagy Ödön s.k. kir. főmérnök. SZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja iratai. 509/1903. Háromoldalas, kézzel írt levél. Az 1800-as évek végén Szolnokon épült egy hajóhíd az élő Tisza felett, ami a várost kötötte össze Alcsi-szigettel. A Tisza-szabályozási munkák következtében a településtől délre a 77/11. sz. átmetszést alakították ki. Először 1857-ben végeztek mederásási munkákat, de az elkészült meder sekély mélységű volt. Arra számítottak ugyanis, hogy a folyó kiszélesíti medrét. A szigettel való összeköttetésre 1873-ban fahidat építettek, ez azonban később már zavarta az átmetszés bővítési munkáit. Ezért döntöttek végül 1893-ban egy hajóhíd felállítása mellett. A hidat 6 db 19 m hosszú hajóra fektették, szélessége 4,5 m volt. A változó magassághoz igazodva, a két szélső hajóhoz csatlakozó hidpályarészt csuklósan készítették. Az átmenő hajóforgalom számára a hídnak két hajó közti része nyithatóra készült. A hajóhíd végleges üzembehelyezési engedélyét 1895. július 9-én adták ki. 254