Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

azt: hogy e felett soká kellessen tanácskozni: ugyan azért a tudósitó maga mellé vévén a Nagy Kun Magistratust, több értelmes mestereket és a Regulatiónál lévő ingenért Györy Lajos urat az alkalmatos planumba mely Iten./. alatt csatoltatik, megegyeztek; megbízván a munkának végbevitelére több áts mestereket és Szvitek Ignác szolnoki ács mester vállalta a munkát magára: kivel a J[ász]Kerületektől leendő helybenhagyás reménysége alatt Contractus köttetett .//. alatt. Az írt áts mester nyomban hozzá fogatott a munkához és azt 24 napok alatt tökéletessen el is végezte, és az utazásra bátorságos állapotba helyheztetett. - Ugyan azért a tudósitó hivatalosan kéri a J[ász] Kerületeket, hogy ezen alkut és planumát, melyet a környülállásnak rendkívül való volta miatt nyomban kellett telyesiteni és végre hajtani kegyesen helybe hagyni, és annak a Particuláris Kasszára való assignatásai ezüstforintokban 714 ben annak útjain kieszközöltetni méltóztassanak. Jelenti egyszersmind: hogy jóllehet a híd hirtelen készült mindazonáltal ezen két nyereség van benne, hogy a célnak megfelel és a midőn a nagy Kő híd megkészíttetik: akkor ezen fahidat olyan áron ellehet adni: hogy a munka árnál több nem sokkal fog belőle elveszni. - Kelt Kisújszállás, 27. Decfember] 830. Illéssy János Kapitány SZML Jászkun Kerület Közig.ir.Fasc. 4. No. 98./1831. Kétoldalas, kézzel írt levél. A hátoldalon: Hivatalos jelentés A Zádoron épített fa Hídnak. A 1809-ben Karcag határában elkészült Zádor-híd 40 öl hosszával (76 m) és 9 nyílásával a legjelentősebb kőhídnak számított az Alföldön. Ezt a nagyszerű építményt pusztította el az 1830-as nagy ár. A lezúduló víz nemcsak a Tisza közvetlen völgyét öntötte el, hanem a Hortobágyot, a Hajdúságot és a Nagykunság keleti részét is. E hatalmas víztömeg sodorta el a Zádor-híd 2-2 szélső nyílását. A híd pusztulása miatt az országos közlekedés is akadozott egy ideig. A forgalom helyreállítása halaszthatatlan érdek volt, így amíg az árvíz nem vonult le, a híd pótlására egy fahidat építettek. Ezt Szvitek Ignác szolnoki ácsmester 24 nap alatt készítette el. Illéssy János nagykun kapitány tudósításában leírta, hogy a közlekedés sürgős megindítása végett intézkedett a fahíd azonnali felépítéséről. A kőhíd helyreállításához 1833-ban kezdtek hozzá. Az akkor készült tervrajzról az eredeti méretek is leolvashatók. A kilenc nyílású hídnak a középső öt, egyforma (3 öl 3 láb méretű) nyílását megtartották, a kétkét szélső beomlott nyílást lebontották, s a szárnyfalakat a megmaradó hídrészt határoló mederpillérhez helyezték. 251