Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

VASÚTHÁLÓZAT Vasúti fővonalak A közlekedés történetében talán a vasút megjelenése idézte elő a legnagyobb és leggyorsabb változásokat. Alig nyitották meg 1825-ben a Stocton-Darlington közötti első gőzüzemű vasutat, máris gombamód szaporodtak a kontinensen a vaspályák. Közép- és Kelet-Európa országaiban a vasút az egyik legfontosabb tényezőként segítette a kapitalista viszonyok kialakulását. A tömeges és gyors áruszállítás a korábban elmaradott, mezőgazdasági vidékeket is bekapcsolta a gazdaság vérkeringésébe. Hatalmas vasútépítések indultak az 1830-as évektől, amelyekért tőkés vállalkozók versengtek a biztos haszon reményében.

35 A Pest-Szolnok vasút terve már 1826-ban felmerült, ám ekkor még oszlopokon vezetett, sínen guruló lóvasút építésére gondoltak. Az elképzelést a gyakorlatban is kipróbálták, ám az egy év múlva megépített Pest-Kőbánya lebegő vasút a gyakorlatban nem vált be. Az angol gőzüzemű vasút igazolta, hogy csak a szilárd ágyazatra fektetett sínpároknak van létjogosultsága, ahol gőzmozdonyok továbbítják a vasúti kocsikat. Az 1836. évi XXV te. már ennek alapján jelölte ki a 13 fő vasútvonalat.

36 Itt szerepelt a Pest-Debrecen és a Pest-Arad vonal kiépítésének a terve, a pontos irányról azonban az 1840-es években hosszas viták után döntöttek. A Pest-Szolnok vonal a Szitányi Ulmann Móric által - a Rotschild érdekeltséggel - a Duna bal partján, az országhatárig tervezett hálózat részét képezte. Ulmann nem elégedett meg a Bécs-Pest összeköttetéssel, már a PestCegléd-Szolnok-Debrecen vasútra is gondolt. Szerepelt a pest-szolnoki vasút Széchenyi István elképzeléseiben is, ahol a Pest-Szolnok-Arad (Erdély) fővonal egy részét képezte. A Pest-Szolnok pályaszakasz kiépítését a Magyar Középponti Vasúttársaság végezte. A vasutat a váci vonal pesti állomásából vezették ki, többvágányos állomás Cegléden és Szolnokon épült. A földmunkálatok már 1844-ben megindultak. A vonal kiépítése Beyse Ágoston Vilmos hadmérnök szakmai irányításával kezdődött, aki kezdetben 12 kisvállalkozót alkalmazott. Ulmann azonban végül nagyvállalkozók alkalmazását erőszakolta ki. A kirobbant korrupciós botrányok miatt előbb Beysét mozdították el állásából, majd 1846 A Technika Krónikája. Bp. 1991. 196. p. Magyar Törvénytár. 1836-1896. évi törvényezikkek. Bp. 1896. 1836. évi XXV. te. "Az ország köz-javát és kereskedését gyarapító magányos vállalatokról." - Jelenkor, 1847. szept. 2. 21