Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

legtermészetesebb irányát és szem előtt tartva egy ily villamos vasútnak óriási város fejlesztő hatását, e vonalnak a város kiépülésére fontosságot tulajdonítunk, másrészt ezáltal az Alcsi őrházzal direkt kapcsolatot érhetünk el, ami a személyforgalom, és főképp a teherforgalom későbbi irányításánál el nem vitatható fontossággal bír. Nem hallgathatjuk el még azon körülményt, hogy maga a MÁV pályaudvara 1600 alkalmazottat foglalkoztat, akik nagyrészt a városban laknak, de akikre nézve a villamosvasúti összeköttetés valóságos szükséglet. A vasutat a viszonyoknak megfelelőleg lehetőleg csekély befektetéssel, eleinte csupán személy - forgalomra, későbbi teher - forgalomra kifejleszthetőleg s - mint már előbb is megjegyezni bátorkodtunk - normál nyomtávra egy vágánnyal tervezünk kiépíteni. Ezek után bátrak vagyunk a 4973/1868 szám alatt kibocsátott miniszteri rendelet III §-ának értelmében a vasút általános átnézeti térképét 2 példányban bemutatni és Nagyméltóságodat tiszteletteljes kérésünk kedvező elintézésére ismételten kérve, maradunk Budapest, 1911. j anuár 21. mély tisztelettel Nagyméltóságú Hieronymi Károly úrnak, kereskedelemügyi m. kir. miniszter valóságos belső titkos tanácsos országgyűlési képviselő stb. stb. Budapest SZML Szolnok ir. XVI. 3174/1910. Háromoldalas, géppel írt levél. Szolnokon, a helyi tömegközlekedést kötöttpályás jármüvek alkalmazásával kívánták megoldani. Először lóvasutat akartak építeni. A lóvasút ügyét 1892-ben Jágócsi Péterffy Zsigmond kolozsvári vállalkozó, majd öt év múlva Fáy Béla pusztamonostori földbirtokos vetette fel. A kivitelezés ügye hosszan és eredménytelenül elhúzódott, majd 1911-ben a GANZ részvénytársaság bevonásával a lóvontatás helyett villamos vasút létesítését tervezték. 212