Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

oldalon történő elhelyezkedés nem kívánatos, alapvető funkcionális okból sem; hiszen a vasútüzemi szárny, melynek földszinti igényes helyiségei sok utasforgalmi helyiséggel szoros kapcsolatban vannak, csak hosszabb szakaszon történő közvetlen érintkezés funkcionális kapcsolat útján valósítható meg. Ez a megoldás mindenképpen alátámasztani látszik a csarnok hosszanti elhelyezését is, Az előcsarnok a programban is megadott, viszonylag nagy alapterülete következtében a legtöbb funkcionális kapcsolatot hordozza. Dentrális tér esetében ez igen nehezen egyeztethető össze az utasáramlás hosszanti, minden felvevő és leadó kapcsolatot megoldó láncolatával. Az utasnak a csarnokban történő mozgását a pályatesttel párhuzamosan futó két kiszolgáló blokk között oldottuk meg úgy, hogy mire az utasalagúthoz vezető lépcsőhöz ér, már minden elérhető és szükséges szolgáltatás birtokában lehessen. A hosszanti elrendezésnél a kiszolgáló blokk hosszanti lefutását feltételezve, lényegesen javulnak a funkcionális kapcsolatok a csarnok és a vasútüzemi szárny között, sokkal több érintkezési felület alakítható ki. A funkcionális folyamatosság és időbeni korlátozottság értelmében / jegyváltás, pecsételés, ruhatár, hírlap, pavilon / mint az elsőrendű igények után / az aluljárói súlyponthoz közel / a várók és az utasellátás helyiségei következnek. [...] SZML Szolnok Megyei Tanács V.B. É.K.V. Oszt. 1968. MÁV tervdokumentáció. Részlet a kettőszázhetven oldalas, gépelt beruházási programból. A szolnoki pályaudvar fejlesztése egy átfogó rekonstrukció keretében valósult meg, három ütemben. Az I. beruházási ütemben új rendező-pályaudvar kialakítását irányozták elő. A II. ütemben a személypályaudvart kellett bővíteni és új felvételi épületet készíteni, a III. ütemben kerülhetett sor az új teherpályaudvar kialakítására. Az I. beruházási ütemet 1963-1968 között elvégezték és kialakították az új rendező-pályaudvart, amely 1969. január 22-én meg is kezdte működését. A II. beruházási ütemben került sor a felvételi épület kivitelezésére. 1966-ban pályázatot írtak ki az épület tervezésére, a díjnyertes pályaművet Schneller Vilmos nyújtotta be, amelyet végül kisebb módosításokkal megvalósítottak. A 25. Vasutasnapon 1975. július 12-én adták át rendeltetésének az elkészült szolnoki személypályaudvart, amely abban az időben Közép-Európa legmodernebb állomásépületének számított. 171