Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

A felvételi épület egyes részeinek átadási ideje szoros összefüggésben áll az állomás forgalmi viszonyaival és a még meglévő részek lebontása az uj részekbe való beköltözés szerint, - csak fokozatosan eszközölhető. Éppen az épitkezés ezen fokozatos előhaladásával érheti csak el, hogy Szolnok állomás nagy forgalma - habár kellemetlenségekkel is de zavartalanul lebonyolitassék. Ily nagy forgalmi állomásokon az épitkezés mindenütt hasonló zavarokkal jár és elnézést igényel. Minden esetre oda fogunk hatni, hogy forgalmi viszonyok szem előtt tartása mellett a lehetőség szerint minél előbb átadhassa a helyiségeket. Csatornázásuk elkészülte után a már befejezéshez közel álló balszárny és középrész helyiségeit a közönség rendelkezésére fogja bocsájtani. én Arad, 1909. január hó 29 [olvashatatlan aláírás] üzletvezető helyettes főfelügyelő SZML Szolnok ir. XVI 5168/ 1908. Kétoldalas, kézzel írt levél. A szolnoki állomáson 1904-ben már 280.000 utas fordult meg. A régi, szűk felvételi épület már nem felelt meg az utasforgalom követelményeinek. Az új állomás terveinek elkészítésére 1906-ban kapott megbízást Pfaff Ferenc, aki tevékenysége során a vasúti állomásépületek egész sorát tervezte. A szolnoki felvételi épület széles és emeletes középrészével, földszintes összekötő szárnyaival és emeletes sarokpavilonjaival Pfaff korábbi alkotásaihoz hasonlított. A vágányok felőli oldalon a 85 m hosszú veranda nem követte végig az épületet, annak csak a feléig ért. Az épület elrendezésében elkülönült az indulási és az érkezési rész. Az érkező utas az emeletes szárnyrészen áthaladva kijuthatott a város felé. Az utazásra indulók hármas bejáraton át jutottak a nagycsarnokba, ahol megválthatták jegyüket, csomagjaikat pedig feladhatták. A főépület két oldalán I, II. és III. osztályú várótermek és éttermek álltak az utazók rendelkezésére. Az új állomás építése 1907 decemberében kezdődött. Mivel a régi indóházat elbontották, az utazóközönség a szabad ég alatt várakozott. 1909ben már a város képviselőtestülete is foglalkozott az építés ügyével. Kéréssel fordultak a MAV Aradi üzletvezetőségéhez, hogy az elkészült épületrészeket adják át az utazóknak. A MA V az itt közölt válaszlevelet küldte, aminek hatására azután 1909. március 28-án az utasforgalom számára megnyitották az épület elkészült szárnyát. 155