Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

3. A vicinális utak igazgatási feladatait a vicinális útibizottság látta el, élén a járási főszolgabíróval. Minden város és járás külön útibizottságot képezett, így tizenkét bizottság működött. A szervezet tagságát az érdekelt községek küldöttei alkották.

16 A törvényhatósági és vicinális utak jegyzéke 1892-ben került a megyei közgyűlés elé. Az úttörvény utáni első vármegyei úthálózatba 55 út került, 852 km hosszúsággal. A vicinális utak száma 134 volt, s ezek 1.153 km-t tettek ki. Az Államépítészeti Hivatal 1891-ben egy útépítési tervezetet készített. Az elképzelés szerint a mintegy 200 km út 1 millió 800 ezer Ft-ba került volna. A költségeket hitelből kívánták fedezni, amihez a 12 %-ra emelt útadót akarták lekötni 50 évre. A Jászságra 14, a Nagykunságra 34 km esett volna, a többi pedig a volt külső-szolnoki részekre. Ez rendkívül igazságtalan volt, mivel a kölcsön kétharmada a jászokat és a kunokat terhelte. A jászok a megyegyűlésen a javaslat ellen emeltek szót, igaz csak azután, hogy Horthy István és a külsőszolnoki földbirtokosok megtagadták a hozzájárulást a kölcsön felvételéhez. így az úthálózat terve 1892-ben lekerült a napirendről.

17 Egy új fejlesztési terv 1896-ban vetődött fel ismét. Horthy István és Lőrinczy István azt javasolták a megyegyűlésnek, hogy az útalap új építkezésekre rendelkezésre álló összegét, a befizetés arányában használják fel a járások. A törvényhatóság a javaslatot kibővítette, mivel a leggyorsabb eredménnyel az kecsegtetett, ha az időközben elkészült I., és a tervbe vett II. alföldi transzverzális utakból (mint fővonalakból) kiindulva kezdi meg az építkezést. Ehhez előnyös kölcsönt kellett szerezni, de szükség volt az építési anyagok kedvezményes vasúti szállítására is.

18 A törvényhatóság ezért 1897-ben létrehozta a 108 tagból álló „százas bizottságot", hogy megállapítsa az ütemtervet, és a kölcsönt elintézze. A bizottság elnökének az alispánt jelölték, s a főispánt felkérték, vegyen részt a bizottság munkájában. A tagok a közgyűlés legtekintélyesebb tagjaiból kerültek ki. A bizottság befolyása az űrügyekre azonos értékű volt a törvényhatóságéval.

19 1899-ben a kereskedelmi miniszter értesítette a megyét, hogy 267 km út kiépítéséhez 10 éven át 30 ezer Ft segélyt nyújt, és megengedi az építőanyag kedvezményes szállítását a tarcali kőbányából. A munkálatokat 6 év alatt kellett befejezni, az előzetes program alapján. Az utakat főképp ott kellett kiépíteni, BAGOSSI Károly: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának rendszeres jelentése az 1896-1901 évekről. Szolnok, 1901. 77. p. SZML Közgyűlési jkv. 222/1892. SZML Közgyűlési jkv. 949/1896. SZML Közgyűlési jkv. 303/1897. 14