Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

Kecskemét-Cegléd-Szolnok-Karcag-Debrecen-Érmihályfalva-NagykárolySzatmárnémeti-Máramarossziget-Técső városokon át haladt. A megye területére 84 km jutott, amiből 12 km már kiépített kőút volt. Szolnoknál nem építettek új hidat, a régi fahídon haladt a forgalom.

12 Már 1894-ben felvetődött, hogy az I. alföldi transzverzális útból Kunszentmártonnál kiágazó, és Jászberény felé tartó vonalat a megye kiépíti, ha a miniszter állami kezelésbe veszi. Ezzel összeköttetés jöhetett létre a Mátra vidékéről jövő, és az I. alföldi transzverzális út között. Az útvonal érinthette a szolnoki Tisza-hidat és a szolnok-debreceni állami utat. A miniszter nem vitatta a megye érvelését, az út fenntartása azonban évenként 30 ezer Ft-ot emésztett volna fel az államkasszából. Ezért 1899-ben végleg elutasították a kérelmet, bár a miniszter biztosította a megyét, hogy a tervezett II. alföldi transzverzális út vonalvezetésénél figyelembe veszi az érdekeit. Az útvonal az egész megyei úthálózatot befolyásolta. A megye 1900-ban kérte a minisztert, hogy az útvonalat ne a szolnok-debreceni törvényhatósági út irányába vezessék.

13 A kereskedelmi miniszter az útvonal közigazgatási bejárásának eredményét 1901ben közölte. Elfogadták a Szolnok-Szajol-Törökszentmiklós-SzapárfaluKenderes-Kisúj szállás nyomvonalat, a törvényhatóság pedig az állami út kenderesi irányának megvalósítása esetén Kisújszállásnak Ecseg felé kárpótlásul olyan hosszú út kiépítését ígérte, mint a Kisújszállás-Kenderes út korrekciója (6 km).

14 A megyei utakkal kapcsolatos ügyintézés az alispán kezében összpontosult, s a vicinális utak hálózatának megállapítását is ő végezte. A műszaki szolgálat az államépítészeti hivatal feladata lett. (Az útépítésekre a legtöbb forrásanyag e két fondban található.) 2. A törvényhatósági utak hálózatának megállapítását a Törvényhatósági Bizottság végezte. A vármegyei utakkal együtt kezelték a „vasúti hozzájáró utakat", amelyek a települések összekötését biztosították a vasútállomásokkal. A megyei utak hálózatát kétévenként, később évenként állapította meg a közgyűlés.

15 SZML.Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Alispánja iratai. 5205/1925. (Továbbiakban: Alispáni ir.) SZML Közgyűlési jkv. 248/1899. SZML Közgyűlési jkv. 940/1901. SZML Közgyűlési jkv. 223/1892. 13