Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

felé járó recompensátióból olyan hosszú kőutat, amilyen a Kisújszállás kenderesi útnak megfelel /mintegy 5-6 kilométer) már a vármegyei nagy kőútépítési keretében ki fog építtetni; a fennmaradó mintegy 32 kilométer útvonalat, úgyszintén a Török-Szent-Miklós competentiáját képező, de még eddig függőben lévő mintegy 4 kilométer kő utat pedig a nagy útépítés befejeztével mindjárt elsősorban fogja kiépíttetni a mint a közúti alap helyzete a különben is tervezett újabb kőutak létesítését lehetővé teszi. II. A szolnoki Tisza-híd és szandai kőút állami fenntartás alá vétele később fog majd, ha a szajoli variáns létesítése és annak feltételei ismeretesek lesznek, tárgyalás alá vétetni. III. A mi pedig a miniszter úr leiratának 7. pontját illeti, vagyis, hogy az állami úthoz kívánt vmegyei hozzájárulás költsége az egész vmegyei útvonal mai fenntartási költségének megfelelő 6.200 koronáról 100.000 koronára emeltessék: arra nézve a törvényhatóság sajnálattal kénytelen kijelenteni, hogy a 62.000 koronánál, a mit ezennel megszavaz, többet megajánlani nincsen módjában és tisztelettel kéri a miniszter urat, miként ez összeggel megelégedni méltóztassék, tekintetbe véve, hogy a 311 kilométeres vmegyei nagy kőútépítés, melyhez hasonló aránya és hasonló áldozattal járó útfejlesztést még egy törvényhatóság sem kísérlett meg, a vármegye közúti alapjának ez idő szerint leköti s ilyen újabb nem várt kiadások ezen törvényhatósági útépítés kivitelét veszélyeztetnék. Ezen határozat, mint közérdekű, az 1886. XXI. t.-cz. 7. §-ához képest közhírré teendő s a 14 napi fellebbezési határidő lejártával jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz felterjesztendő lesz. Miről 1. felterjesztés kíséretében a kereskedelemügyi miniszter úr, 2. az alispán, 3. az államépítészeti hivatal, 4. a tiszai felső és 5. a tiszai középjárások főszolgabírói, 6. Kisújszállás város, 7. Török-Szt.-Miklós, 8. Kenderes, 9. Fegyvernek, 10. Kunhegyes községek értesíttetnek. SZML Törvényhatósági Bizottság jkv. 940/1901. kgy. sz. Egyoldalas, géppel írt jegyzőkönyvi bejegyzés. A 439 km hosszú II alföldi transzverzális út 1901-1907 között épült. Létesítését még az 1893 áprilisában Lukács Béla kezdeményezésére összehívott tanácskozáson elhatározták, de építését az I transzverzális út elkészülte utáni időszakra tervezték. A II transzverzális út kiinduló pontja Dunaföldvár lett, itt csatlakozott a budapest—eszéki állami útba. Végpontja Técső volt, ahol összeköttetésbe került a Bukovina felé haladó állami utakkal. Az útvonalból a megye területére 84 km jutott, ebből 12 km már kiépített kőút. A megye még 1900-ban kérte a minisztert, hogy ezt ne a Szolnok-Debrecen törvényhatósági út nyomvonalát követve építsék. A végleges változat szerint az utat a megyeszékhely 116