Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)
BEVEZETŐ XVII-XVIII. század folyamán Észak-Görögország kopár hegyvidékeiről egy kicsiny, különböző nemzetiségű balkáni eredetű népcsoport tagjai érkeztek a Jászkunságba. Valamennyien ortodox vallásúak voltak, s a balkáni kereskedelem közvetítő nyelvét, a görögöt használták. A magyarok körében gyűjtőnéven görögöknek nevezett kereskedők eleinte vándorkereskedelmet folytattak szülőföldjük és Európa nyugati területei között, később, látva a kedvező lehetőséget és a konkurencia csaknem teljes hiányát, sokan közülük letelepedtek ezen a vidéken. Bár szokásaikban, nyelvükben és vallásukban is teljes mértékben különböztek a helyi lakosoktól, a jelentős kiváltságokkal rendelkező, idegenek iránt komoly fenntartásokat tanúsító jászkun közösségek szinte ellenállás nélkül fogadták be őket. Az újonnan érkezők ugyanis hiánypótló szerepet töltöttek be a Jászkunság településein, hiszen az elsősorban földműveléssel, állattartással foglalkozó helyieket mentesítették a számukra idegen tevékenységektől, a kereskedéstől, bérlet- és hitelügyletektől. Az ide érkező görögök kezdetben valamennyien bolti árusítással jóglalkoztak, később a kereskedésből származó jövedelmüket felhasználva kocsmákat, vendégfogadókat, mészárszékeket béreltek. A lakosokkal kialakuló jó kapcsolathoz hozzájárult, hogy kedvező áron felvásárolták terményeiket, s legalább ilyen fontos volt, hogy gyakran segítették kölcsönökkel, hitelbe elvitt árukkal a lakosokat. A kiváltságos közösségekben új otthonra találó görögök minden tekintetben osztoztak a Jászkun Kerületben élők sorsában. Vállalták a közterheket, az adófizetést és a jászkunok számára igen fontos, egyben jelentős anyagi áldozatokkal járó katonaállítást is. Akik közülük már hosszabb időt eltöltöttek egy-egy közösségben, azt is jól érzékelték, hogy a jászkunok körében valódi értéke a földnek van, ezért maguk is igyekeztek ingatlanokat vásárolni. Jó anyagi helyzetük következtében többen közülük eljutottak a helyi társadalmi hierarchia legfelső szintjére, redemptussá váltak, esetenként pedig a közéletben is jelentős szerepet töltöttek be. A jászkunsági görögöknek a kereskedelmi és hitelélet terén elért kedvező helyzetét a XIX. század első felétől kezdték komolyan veszélyeztetni az ide is egyre nagyobb számban érkező zsidó árusok, akik ellen a Jászkun Kerület vezetésének támogatásával sokáig eredményesen tudtak fellépni. Fogyatkozó számuk és gazdasági erejük csökkenése később törvényszerűen vezetett a A 7
