Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

2. A kecskeméti kompánia alapító levele, amelyhez később a jászkunsági görögök is csatlakoztak Kecskemét, 1708. május 12. 1708. május 12-én mi kecskeméti árusok - én Túra Mihály társaimmal Kosztasszal és Hadzi Jányisszal együtt, és én Kirósz, Hadzi Tzimóra társammal és Pugtópulosz Jorjisszal, és én Hatzi Jorjisz társammal Mihállyal és Argirisszel együtt, és én Pitzura Miska apósommal és én Tijani Misziosz társaimmal Dimosszal és én Varszamisz társammal Nikosszal és Sztámosszal, és én a sziatisztai Dimosz társammal Miszuval és Damaszku Jorjisszal, és én Kaplanyisz társammal Jányisszal és Dimosszal, és én Jorjisz társammal Jányisszal és Pátzosszal - elismerjük azt, hogy megegyeztünk és kompániát alakítottunk jóra-rosszra, hogy először is egyességben éljünk egymással javunkra, és hogy útközben, bárhová megyünk, és eltörik egy szekér vagy amitől Isten óvjon - más bajban, ha valamelyikünk ott van és nem vár: ha pasa [= gazda] fizessen 24 forintot, ha segéd, fizessen 12 forintot és 12 botot üssenek rá. Ha valaki csúnyán szitkozódik, feleljen a legényekkel együtt. Aki az úton elalszik, 6 forintot adjon. Ha valamelyik segéd kikerül uraitól, 12 forintot adjon, paszkalikiát [=ünnepi ruhát] és egy pár csizmát adjon az elnöknek. Akinek nincs társa és közöttünk talál, jól van; ha ellenben idegent talál, adjon 50 forintot a kompániának. Én is Sztamosz elfogadom a fentieket és pecsétemet nyomom rá. [Ugyanezzel a szövegű záradékkal] Túra Mihalisz, Trapadzi Mihálisz, Arjirisz, Kaplanyisz Dimosz, Pitzura Miszikasz, Petru Jorjisz, Di[mu] Theodorosz, Jorjisz, Kirósz, Sziatisztai Dimosz, Varszamisz, Nikosz, Misziu Jorjisz, Talli Dimosz, Peju Nikosz. HAJNÓCZY Iván: A kecskeméti görögség története. Bp. 1939. 8-9. p. A görög nyelvű eredeti szöveget átírta és fordította dr. Horváth Endre egyetemi tanár. A nagyobb görög közösségek érdekvédelmét a kompániák látták el, közülük az első 1667-ben Tokajban alakult. 1752-ben tíz kompánia működött Magyarországon. A kecskeméti görögök nagy száma indokolta az érdekvédelmi szervezet létrehozását, melyhez később több kisebb görög közösség is csatlakozott. Miután a Jászkunságban egy-egy településen csekély számban éltek görögök, feltehetőleg ezért nem hoztak létre önálló társulást, hanem a már meglévő és működő, viszonylag közeli kompániához csatlakoztak. Az 1754-es első országos összeírás szerint valamennyi jászkunsági görög a kecskeméti kompániához tartozott, de a források nem utalnak arra, hogy velük tényleges kapcsolatuk volt. 70