Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)
más városokban. 139 A források szerint Szolnokon is épült egykor kápolna a görögök számára, amely a későbbi Gólya kocsma környékén állt. A görögök II. József türelmi rendeletét követően emelhettek templomépületeket. A rendelet bizonyos korlátozásokat is tartalmazott: a templom nem lehetett díszes kivitelű és nem építhették utcafrontra. 141 Ez az oka annak, hogy az udvarokon gyakran szinte elrejtőző, jellegtelen szürke színűre festett ortodox templomok nem váltak meghatározóvá a városképekben. II. Lipót 1790. évi dekrétumának 27. cikkelye engedélyezte a görögök számára a az ingatlanszerzést, hivatalviselést és vallásuk szabad gyakorlását. 142 Ezt követően épült a legtöbb görög templom Magyarországon, amiben jelentős szerepe volt Dionisziosz Popovics budai szerb püspöknek. Hivatali ideje alatt épült többek között Pesten, Karcagon, Tokajban, Gyöngyösön, Kecskeméten a görög tempóm. 143 A Jászkunságban egyetlen görög alapítású templom áll ma is, amely a Nagykunság központjában Karcagon épült. A karcagi és környékbeli görögökben már a türelmi rendelet előtt megfogalmazódott a templomépítés gondolata, ezért igyekeztek ehhez az anyagi feltételeket megteremteni. 1786-ig 950 forintot gyűjtöttek össze, s amikor a templomépítés engedélyezése elérhető közelségbe került, a gyűjtést folytatták, és 1794-re az építés teljes összege rendelkezésre állt. 144 A görögök 1793-ban fordultak templomépítési kérelemmel a Jászkun Kerülethez, melyben részletesen indokolták annak szükségességét. 143 A kérelmet sem a Kerület, sem a város nem ellenezte, némi vita csupán a telek kiválasztását illetően támadt a kereskedők és a város vezetői között. 146 A jászkun főkapitány támogató felterjesztése nyomán a Helytartótanács 1794. április 25-én engedélyezte a templomépítést. A döntésnél nagy súllyal szerepelt Dionisziosz Popovics püspök véleménye, aki feltétlenül szükségesnek ítélte a templom felépítését, és Karcagot erre különösen alkalmas helynek tartotta. 147 J NAGY Márta: Görögök a Jászkunságban. Karcag-Kecskemét. 1988. 22-23. p. 140 SZML Szolnok város képviselőtestületi jegyzőkönyv. 1877. 338. sz. A bejegyzés szerint a görög kápolna megmaradt oszlopát el kellett távolítani, mert életveszélyessé vált. 141 HORVÁTH Mihály: Magyarország történelme. Bp. 1878. 487-488. p. 142 Magyar Törvénytár. 1740-1835. Bp. 1901. 179. p. 143 NAGYM. 1988. 23-24. p. 144 SZML Jászkun Kerület Közig. ir. Fasc. 4. No. 335. 145 SZML Jászkun Kerület Közig. ir. Fasc. 4. No.2325. 146 A görögök által kiválasztott telek megvásárlását a város nem engedélyezte, azzal, hogy már úgyis elfoglalták a város legszebb helyeit. SZML Karcag város jegyzökönyve. 1794. 366. sz. 147 SZENTESI TÓTH K. 1940. 77-78. p. 52
