Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

tekinthető, hogy a helyiek nem jelentették a tanácsnak a szabálytalanságot, a település vezetése pedig hallgatólagosan tudomásul vette jelenlétüket.

124 Ekkor már a Kerület vezetése is úgy ítélte meg, hogy Halason eredménytelen lenne a zsidók teljes eltiltása, ezért bizonyos engedményt tettek: 1796-ban megengedték két zsidó beköltözését olyan feltétellel, hogy évente kellett bérbe venniük a házat. Befogadásukról szavazást rendeltek el Halason a város vezetői, melynek eredményeként 15 tanácsbeli és 20 redemptus lakos szavazata nyomán vált lehetővé, hogy Moises Veinberger és Ádám Márton házat bérelhetett, és családjukkal beköltözhettek a városba. A Jászkun Kerületben ők voltak az első hivatalosan engedélyezett zsidó betelepülők, akiknek példája nyomán hamarosan társaik is hasonló kérésekkel fordultak a településekhez.

125 Bár a Kiskunságban már nyilvánvaló volt a görögök létszámának és szerepének csökkenése, a Kerület vezetése mégis inkább őket látta volna szívesen a boltokban, s erre ösztönözte a városok vezetőit is. Amikor Dorozsma elöljárói végképp nem találtak vállalkozó görögöt, elkeseredett hangú levélben tájékoztatták az illetékeseket: „ ...szüntelen mind Szegeden, mind másutt körülöttünk rátz és görög kereskedőket fürkésztünk és kerestünk, ... de még akikkel beszélleítünk, mind azt felelték, hogy közel lévén Szeged, úgyis a dorozsmaiak bejárnak vásárolni, ott semmi hasznát nem reményiének, így mindeddig semmi boltost nem kaphattunk. "

l26 Vállalkozó görögök hiányában helyüket és szerepüket a Kiskunságban vették át először a a zsidó kereskedők. Váltás a Nagykunságban A Nagykunságban jóval komolyabb ellenállásba ütközött a zsidók beköltözése, hiszen itt igen jelentős volt a görögök szerepe és gazdasági ereje. A három kerület közül mindvégig itt volt a legmagasabb a létszámuk, ami bizonyára a templom létével, a vallásgyakorlás lehetőségével függött össze. Többen közülük jelentős anyagiakkal rendelkeztek, s a forrásokban itt olvashatunk először redemptus görögökről.

127 A kerületi tiltások ellenére a zsidó kereskedők ezen a területen is fokozatosan kiépítették üzleti kapcsolataikat. Miután letelepedésükre nem volt 124 A halasi zsidók történetéről: Ö. KOVÁCS József: A kiskunhalasi zsidóság társadalomtörténete a XVIII-XIX. században. In: Bács-Kiskun megye múltjából XI. Kecskemét, 1992. 81-145. p., illetve a szerzőnek a témában írott más munkái. 125 SZML Jászkun Kerület Közig. ir. Fasc. 8. No. 2069. 126 SZML Jászkun Kerület Közig. ir. Fasc. 8. No. 849/1796. 127 SZML Jászkun Kerület Közig. ir. Fasc. 1. No. 2176/1811. 47