Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

Ezzel együtt is hosszú út vezetett odáig, amíg a kereskedőkből, hitelezőkből a század végére többen bekerülhettek a kiváltságosok soraiba. A görögök jelenléte azért is hasznosnak bizonyult a települések számára, mert vállalták a kerületi lakosok számára előírt közterheket. Fizették kereskedésük után az évi adót, a bérleti díjakat, a hadiadót, s emellett gyakran tettek önként is felajánlásokat különböző célokra. A hűségeskü a katonai terhek vállalását is előírta a görögök számára. A jászkunok körében ennek különösen nagy jelentősége volt, hiszen a kiváltságokért elsősorban katonai szolgálattal tartoztak. A kiváltságos közösségekbe kerülve ezekből a terhekből a görögök is részt vállaltak. A jászladányi Deme János 1792-ben külön pénzbeli segélyt ajánlott föl az uralkodónak.

103 Morzál István jászberényi kereskedő pedig 1794ben így rendelkezett végrendeletében: „Ily költséges háborúnak folytatására kívánok Fölséges Koronás Fejedelmünknek is kis segítségére lenni csekély tehetségemhez képest 200 rajnai forintokkal. " u Az árokszállási Juhász Konstantin és testvére a francia háború idején két lovas katona kiállítását vállalta.

105 A bőkezű adományokra a legtöbb példát a görögök végrendeleteiben találjuk, melyekből jól látható, hogy az új hazájukat sajátjuknak tekintve tiszteletben tartották a befogadó közösségek értékrendjét. A görögök beilleszkedésével tevékenységük is sokoldalúbbá vált az idők folyamán. Bár továbbra is a bolti árusítás maradt a fő foglalkozásuk, Jászberényben Morzál István megnyitotta a város első kávéházát, ugyanitt a görög Hadzsi László kapta meg a sómérés jogát. Kunszentmártonban a rév bérlete is görög kereskedő tulajdonában volt, egyes településeken a halászat és vadászat bérleti jogával is rendelkeztek.

106 A kiváltságos közösségekben évtizedeket eltöltő görögök azt is jól érzékelték, hogy bár fontos szerep jut számukra a helyi munkamegosztásban, a jászkunok körében valódi értéke a földnek van. Vagyonuk az idők folyamán lehetővé tette, hogy maguk is vásároljanak kertet, szőlőt, földet. Ez gyakran oly módon valósult meg, hogy a lakosok tartozásuk fejében zálogba adták ingatlanukat, s miután nem tudtak fizetni, az a görögök tulajdonává vált. így jutott földhöz 1790-ben a karcagi Janovics Mihály, aki pénzt kölcsönzött Rab István számára, s miután nem tudta visszafizetni a tartozást, előbb zálogként adta át 9 láncalja földjét a görög kereskedőnek, később pedig kénytelen volt örökös tulajdonába átengedni.

107 SZML Jászkun Kerület Közig. ir. Fasc. 2. No. 1293/1794. SZML Jászberény város iratai. Végrendeletek. Capsa 26. Fasc. 1. No. 54. SZML Jászkun Kerület Közig. ir. Fasc. 2. No. 59/1793. SZML Jászberény város tanácsi jegyzőkönyv. 1802-1803. 406. p. SZML Karcag város tanácsi jegyzőkönyv. 1795. 11 l-l 12. p. 40