Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

földet, szőlőt vásároltak, maguk is házat, boltot építettek. A Jászkun Kerületben a helyi tanácsok is segítették ebben a görögöket. Jászberény városa már 1772ben külön házakat építtetett a görög kereskedők számára, Kisújszálláson 1792ben a tanács két görög bolt építését támogatta, Karcagon ugyancsak segítséget nyújtott Janovics Mihálynak háza és boltja építéséhez. A görögök számára a kereskedésből származó jövedelem lehetővé tette, hogy az idők folyamán a boltok bérlete mellett egyre nagyobb részt vállaljanak az ún. királyi kisebb haszonvételek, a kocsmák, mészárszékek, vendégfogadók bérletéből is. A helyiek ugyanis nem csupán a kereskedéstől idegenkedtek, nem szívesen vállalkoztak az egyébként jelentős jövedelmet biztosító haszonbérletekre sem. Bár a redempciót követően a boltok árendálásában a redemptusok elsőbbséget élveztek, a források szerint sok esetben nem éltek ezzel a lehetőséggel.

94 Az 1760-as években a közösségek jövedelmének növelése érdekében felsőbb rendelet kötelezte a tanácsokat, hogy haszonvételeiket adják bérbe. Miután a kerületi rendeletek ekkor még tiltották az idegenek, főként a görögök és zsidók részvételét a bérletekben, 1767-ben helyi lakosok, nem ritkán a települések befolyásos tagjai, főbírók, tanácstagok bérelték a beneficiumokat.

95 A bérleti időszak egy évre szólt, s már a következő évben nyilvánvalóvá vált, hogy a helybéliek hosszabb távon nem vállalják ezt a tevékenységet. A korábbi bérlők közül többen lemondtak, Jászfényszaruból pedig elszökött a bérlő, helyébe két vállalkozó görög, Zsigmond Tamás és Juhász Demeter került.

96 Helyi vállalkozók hiányában az 1773-as bérleti időszakban néhány jászsági település kivételével a Jászkunság valamennyi boltjait görögök bérelték, s a nagyobb értékű kocsmák, vendégfogadók bérletére is egyre több görög kapott lehetőséget.

97 Az 1770-es évekre kialakult a bérbeadások gyakorlata, amely a Jászkun Kerületben hosszú ideig elfogadottá vált. A bérleti időszak - néhány kivételtől eltekintve - 3 év volt, a bérleti díjat évente négy részletben kellett kifizetni. Míg a boltok bérleti díja csak ritkán haladta meg a 100-300 forintot, a kocsmák, mészárszékek, vendégfogadók bérlete elérte az 1000-5000 forintot is. A jelentős összegű bérlet rendszerint több bérleményt foglalt magában, a nagy jövedelmet jelentő kocsmákhoz tartozott az általában csekély hasznot hozó mészárszék is. Az utóbbiak működését igen részletes szerződésekben szabályozták.

98 FODOR Ferenc: A Jászság életrajza. Bp. 1942. 203.

p., SZML Kisújszállás város iratai. Capsa G. Fasc. 3. No. 37/1792. Az irat melléklete a költségvetés és a boltok tervrajza. 94 BAGIG. 1995. 185. p. 95 SZML Jászkun Kerület Közig. ir. D Capsa VI. Fasc. 1. No. 52. 96 SZML Jászkun Kerület Közig. ir. D Capsa VI. Fasc. 6. No. 22. 97 SZML Jászkun Kerület Közig. ir. D Capsa IX. Fasc. 2. No. 28. 98 Pl.: SZML Jászkun Kerület Közig. ir. D Capsa IX. Fasc. 2. No. 28. 37