Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)
Birodalomból, Lengyelországból és az osztrák tartományokból került az üzletekbe. 82 A boltok bérlete a települések és a görögök számára egyaránt hasznosnak bizonyult, s a kereskedők bizonyára a lakosok megelégedésére látták el a szerződésben vállalt feladatukat. A források szerint olykor évtizedeken át ugyanazok a bérlők kapták meg egy-egy településen a boltok, később a kocsmák, mészárszékek bérletét is. A hűségeskü - Hazatérés vagy letelepedés? A magyarországi görögök történetében és személyes sorsában is meghatározó jelentőségű volt Mária Terézia 1774-es rendelete, melyben az anyaországgal való kapcsolatok megszüntetését és a hűségeskü letételét követelte meg a Magyarországon, illetve az örökös tartományokban élő görögöktől. A kereskedőket fontos döntés elé állította: lehetőséget kaptak arra, hogy letelepedjenek Magyarországon, ehhez azonban esküt kellett tenniük az uralkodóházra, és végleg meg kellett szakítaniuk minden kapcsolatot szülőföldjükkel. Aki ezt nem tudta vállalni, a kereskedés megszüntetésére kötelezték és el kellett hagynia az országot. Már az 1769-es összeírás is ennek a rendeletnek az előkészítését szolgálta s a kormányszervek ezt követően egyre inkább szorgalmazták a hűségeskü letételét. A határozottabb fellépés a külpolitikai viszonyok változásával függött össze, amely mindvégig döntően befolyásolta a görögökkel kapcsolatos rendeleteket, illetve azok végrehajtását. Az orosz- török háború (1768-74) a Török Birodalom meggyengülését eredményezte, amely már nem jelentett komoly veszélyt a Habsburgok számára. Határozottabbá váltak a korábbi korlátozó rendelkezések és egyre szigorúbban követelték meg a végrehajtásukat. Az 1774-es királyi rendelet egyértelmű utasítást tartalmazott: akik nem vállalták az eskü letételét, fél év határidőt kaptak arra, hogy áruikat értékesíthessék, boltjukat, ingóságaikat eladják (később ezt egy évre meghosszabbították). 8 " A Jászkun Kerületben hivatalos küldöttség előtt, azonos szavakkal tettek esküt a letelepedni kívánó kereskedők a meghatározott forma szerint. 1773-tól 1781-ig összesen 68 kereskedő vállalta az eskü letételét és az ezzel járó kötelezettségeket a Kerület településein. 82 BUR M. 1985. 270-271. p.. SZML Jászkun Kerület Közig. ir. Capsa D. Fasc. 2. No.l. 83 SZML Túrkeve iratai. Körrendeletek jegyzökönyve. 1771-1779. 213-215. p. 33
